Acta Papensia 2011 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 11. évfolyam (Pápa, 2011)
2011 / 1-2. szám - Műhely - Rajnai Edit: A színi kerületi rendszer kialakulása Magyarországon (1879–1905)
egyenletes színvonalú előadásokat, gyakorlott színészi munkát és együttesjátékot, valamint a színházüzem fegyelmezett és zökkenőmentes működését követelték. A színészeten belüli szerkezeti módosulást és a feladatok növekedését a színészek és színigazgatók a színházi szakma fellazulásaként és a színházi vállalkozói rendszer elégtelen működéseként élték meg, és egyre sürgetőbbnek érezték azt, hogy a vidéki színészet szervezete, színvonala, színészeinek helyzete átszervezésre szorul. MŰHELY Acta Papensia XI (2011) 1-2. A SZÍNÉSZET PROFESSZIONALIZÁCIÓJA, A SZÍNI KERÜLETI RENDSZER ELSŐ VÁLTOZATA Az 1871. április 6-án összeült első színészkongresszuson megalakult a Magyar Színészkebelzet (neve 1873-tól Magyar Színészek Egyesülete, 1878-tól Országos Magyar Színészegyesület és Nyugdíjintézet, 1896-tól Országos Magyar Színész-Egyesület). Tagsága nem önkéntesen szerveződött. Rendes tagja lehetett minden társulatnál működő, az igazgatóktól a színészeken, kartáncosokon és titkárokon át a műszaki alkalmazottakig. A színészszervezet formailag mindvégig önkéntes szerveződésként jegyezte önmagát. Soha nem foglalták szó szerint írásba, hogy a társulatokban alkalmazottak számára a tagság kötelező, de már az első alapszabályzat 12. §-a kimondta, hogy szín- igazgató csak egyesületi tagot szerződtethet.19 Ezzel sikerült megoldani azt, hogyan lehet - egy céhek utáni és szakmai kamarák előtti, az iparszabadságot hangoztató korszakban - létrehozni egy olyan szakmai szervezetet, amelynek irányításával kialakíthatók a szakmai munka normái, szabályozhatók a hivatásba kerülés feltételei, és amely képviselheti a professzió érdekeit. A feladat a színészet szabályozása volt - a 12. § ennek eszközét öntötte formába s ez csak akkor hozhatott eredményt, ha a szabályok alól elvileg senki nem vonhatta ki magát. A legfontosabb feladatok (és intézkedések) a következők voltak:- kidolgozni a színtársulat-szervezés (a színházi vállalkozás) alapfeltételeit (minimális indulótőke és gázsibiztosíték, illetve meghatározott szakmai gyakorlat előírása) 19 ALAPSZABÁLY (SZlNÉSZEGYESÜLET) 1871. 4. 11 eßf
