Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Műhely - Ungváry Jenő: Anonymus kora és középkori latin szótárunk
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 1-2. A bizonyosság álarcában kerülnek papírra ilyen és hasonló mondatok, holott ezeket nem tudja senki, így legfeljebb feltevés szintjén lehetnének jelen az Anonymusról szóló tanulmányokban. Még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán valamelyik Béla királyunk jegyzője volt-e szerzőnk, sőt azt sem, hogy valóban jegyzőként működött-e. Tudomásom szerint kétely is csak két kutatóban merült föl ezen kérdésekkel kapcsolatban. Az egyik kétkedő Árpád-kori történeti forrásaink egyik legjobb ismerője, Gombos F. Albin volt, aki korai humanistának tartotta a magisztert Csapodi Csaba közlése szerint,25 Vékony Gábor pedig 1991-es tanulmányában ejtett el egy szkeptikus fél mondatot: „ha persze valamelyik királyunknak egyáltalán jegyzője volt.’*26 Az meg nem érv (akármelyik) Béla kora és a szerző jegyzősége mellett, hogy ezeket ő maga írja meg, hiszen Anonymusnak szinte minden szavát, állítását kétségbe vonták már. Különös, hogy éppen a valamelyik Béla korára és saját személyére vonatkozó állítása nem keltett soha semmiféle gyanút azon tudósainkban, akik őt más kijelentései miatt - nem alaptalanul - konfabulálónak, hiteltelennek minősítették. Miért pont ezek a kijelentései lennének igazak? A Bélákhoz való indokolatlan ragaszkodás szülte Kristó Gyula következő mondatát is: „mindaddig III. Béla jegyzőjének kell tekintenünk a névtelent, amíg valaki nem produkál TV. Béla kora mellett szóló pozitív, félreérthetetlen adato(ka)t.’e7 Pedig ő is tudja, hogy a Névtelen „munkájának nagyobbik része saját maga által koholt, kitalált, esetleg más összefüggéseiben hiteles, de nála átértékelt szereplőkre és eseményekre épült.”28 Benkő Loránd az állítólagos magiszter munkamódszerét elemezve számtalan alkalommal mutatott rá arra, hogy a gesztában fiktív személyek sosem-volt ellenfeleikkel költött csatákat vívnak. Közel félszáz olyan esetet elemez ő maga, ahol a helynév- személynév-esemény korrelációja a gesztában a napnál világosabb.29 Eddig is vizsgálták Anonymus szavait, persze - készpénznek véve műve elején tett kijelentését - kizárólag négy Béla királyunk korának vonatkozásában. Egyes jelenségek már korábban arra mutattak, hogy a XIII. század 25 CSAPODI 1978. 89-90. Gombos nagy művében 1350 körűire teszi a geszta mai példányának keletkezését (CFHH i, 229). Kiss Lajos 1150 körűitől a 13-14. századig történő datáláso- kat veszi komolyan (FNESz 1, 11). 26 VÉKONY 1991.144. 27 KRISTÓ 1994. 3528 KRISTÓ 2002. 55. 29 BENKŐ 1998, különösen 11-27.; BENKŐ 2003. Ary 92 c*
