Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: A pápai munkásság térhasználata az első világháború előtt
MŰHELY Acta Papensia X (2011) 1-2. ben munkabéremelésért és munkaidő-csökkentésért folytak, közöttük azonban a dohánygyáriak egyetlen esetben sem szerepeltek. A Perutz-gyáriak 1904-ben, illetve 1907 májusában és júniusában szüntették be a munkát. Akciójuk mindhárom esetben békés egyezséggel zárult.30 A sztrájkok sorát 1900-ban a nyomdászok kezdték, 1904-ben a vasutasok az országos sztrájkhullámhoz csatlakozva bénították meg a közlekedést és hírszolgálatot, a többi esetben rendszerint az iparossegédek követeltek jobb megélhetést. Közös fellépésre az általános politikai választójog megszerzése miatt került sor 1906-ban és 1907-ben - az utóbbi esetben az MSZDP helyi szervezete az október 10-i általános sztrájk alkalmával 1024 embert mozgósított, s átmenetileg ellenőrzése alá vonta a város fizikai terét.31 A munkásság saját ünnepei (Március 15., Május 1.) alkalmával különállását a nyilvános térhasználatban is kifejezte. 1904-től kezdve a Március 15-i ünnepség alkalmával a MSZDP tagjai felvonultak a belváros szívében és megkoszorúzták a Petőfi (1898-ig Főiskola) utcában lévő Petőfi emléktáblát, melynél beszédek is elhangzottak.32 A forradalmár költő a városi munkásság identitásának részévé vált. Ezzel szemben az értelmiség felekezeteket összekötő városi egylete Jókai kultuszát ápolta (Jókai Kör, 1893).33 Az első Május í-jét 1890-ben 80 iparos ifjú a vasúti restiben ünnepelte.34 A későbbiekben szociáldemokrata párt irányította az ünneplést, műsort is szerveztek, melyre ismert politikusokat hívtak meg. 1904. május í-jén pl. a vasúti vendéglőben Csizmadia Sándor munkásköltő tartott előadást.35 1912-ben 600 munkás ünnepelte munkaszünettel Május í-jét. A résztvevők felvonultak, megkerülték a várost, majd a Munkásotthonba tértek vissza. A menet élén vitt transzparensen általános titkos községi választójogot követeltek. A rendre 30 SZALAI II. 10., 21. 31 SZALAIII. 157. 32 SZALAI II. 76. Petőfit, mint a francia forradalom hívét, a „világszabadság bajnokát” a munkásság másutt is sajátjának tekintette. 1899. július 30-án a költő budapesti szobránál fogadta meg a fővárosi munkásság, hogy amit „Petőfi megálmodott, azt a szociáldemokrata munkások meg fogják valósítani”. SZILÁGYI 1985. 49. 33 Az egyesület történetéről lásd HUSZÁR 1993. 34 1890-ben Budapesten és a nagyobb városokban először ünnepelték Május í-jét. PÖLÖS- KEI 2001. 438. Az első pápai ünneplés a helyi iparosság erős csoporttudatát mutatja, amelyet megszüntetésükig (1872) a céhek, azt követően az ipartestületek formálták. 1848-ig a privilégiummal felruházott iparos és kereskedő polgárság gyakorolta az önkormányzati hatalmat, amely a rendi polgári öntudat fontos tényezője volt. Erről bővebben HUDI1995. 95-106. 35 SZALAI II. 53b 299 <6#
