Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Köblös József: „Tiszteletes tudós, kegyességgel ’s böltsességgel tündöklő Áronok…" A pápai Torkos család története és szerepe a dunántúli reformátusság életében
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. famíliák közbirtokosságba tömörültek.111 Az 1753-1754-ben a katolikus plébániákat felmérő összeírás szerint a katolikus templom romokban hevert. A 28 közbirtokos mind református vallású volt. A lakosok 1749 óta a ráckeresztúri plébánosnak voltak alávetve, mégis mind a kajászószentpéteri református prédikátor istentiszteleteire jártak.112 A baracskaiaknak a XVIII. század közepén még nem lehetett szabad vallásgyakorlatuk, 1749 és 1752 között Szűcs Pál református „udvari papot” tartott, majd 1752 és 1782 között az iskolamester működött előkönyörgőként. A község gyülekezete szabadon 1782-től tarthatott református lelkészt; Torkos Pál idején, 1782 és 1786 között Pálfi Ferenc, 1786-tól Szőke Péter volt a baracskai prédikátor.113 Ebbe a református kisnemesi társadalomba épült be az 1780-as évek elején Torkos Pál családjával együtt. Feltételezhetően jogászként tevékenykedett. A baracskai református gyülekezet vegyes anyakönyvében 1783 és 1791 között többször szerepelt feleségével együtt keresztszülőként, mindig a Kazay család valamelyik tagjának keresztelőjén.114 Az ő nevükkel korábban Tótvázsonyban találkozhattunk, ahol mind a Torkosoknak, mind a Kazayaknak voltak birtok- részeik.115 Torkos Pál még valamikor az 1760-as évek végén nősülhetett, felesége, Mórocz Katalin szintén Komárom vármegyei nemes család sarja. Több ilyen nevű família közül a martosi Móroczokhoz köthető, akik 1601-ben kapták címereslevelüket, nemességüket 1733-ban igazolták. Aranyoson, Ekelen voltak részeik, a család egyes tagjai Komárom városában laktak. Katalin nagyapjára, Istvánra 1698 és 1732, apjára, ifjabb Istvánra 1725 és 1755 közöttről vannak adataink.116 117 Pál és Mórocz Kata első gyermeke, (VI.) Jakab még Pápán született 1770- ben, alig egyhetes korában halt meg.”7 A második fiú, Menyhért már Ba1,1 A baracskai közbirtokosság iratanyaga a Magyar Országos Levéltárban található P 850. jelzet alatt. Az 1. tétel tartalmazza a birtokjogi iratokat az 1401 és 1758 közti időszakra vonatkozóan. 112 KÁROLY 1896-1904. III. 30. 113 Uo. 157-158. 114 1783. február 21. Kazay István leánya: Eszter keresztelőjén. 1784. október 21. Kazay János fia: Sándor keresztelőjén. 1791. augusztus 25. Kazay István fia: István keresztelőjén. MÓL Filmtár A 606. tekercs. Baracskai református egyházközség I. sz. keresztelési anyakönyve (1782-1835). 2,6,29. 115 Lásd az 54. sz. jegyzetet. 116 NAGY 1857-1868. VII. 566. KEMPELEN 1911-1932. VII. 280. ALAPI 1911. 17, 46, 104, 160. FÉNYES 1994.142 (Móricz István helyesen: Mórocz), 146. 117 Keresztelték 1770. április 11-én. PREI. Pápai III. sz. akv. 64. Temették 1770. április 17-én. DREL III. 36. e. Teveli I. sz. akv. 261. 246
