Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Köblös József: „Tiszteletes tudós, kegyességgel ’s böltsességgel tündöklő Áronok…" A pápai Torkos család története és szerepe a dunántúli reformátusság életében
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. Nehezebb kérdés a Fejér megyei Torkosok azonosítása. Ezt a megyét az 1540-es éveket követően a török annyira sanyargatta, hogy birtokosai nagy része a védett győri, pápai, veszprémi vagy komáromi várba menekült, sokszor a vármegye is idegen területen tartotta közgyűléseit. Az 1590-es évektől kezdve, a török nyomás lazulásával párhuzamosan kimutatható, hogy a magyar fennhatóságú dunántúli vármegyékből többen is kértek királyi adományt Fejér megyei birtokokra.12 Ebbe a folyamatba illeszkedhet az, hogy 1590-ben a Torkosok is feltűntek a Fejér megyei Aggszentpéter és Újfalu, másként Novaj, valamint (az ekkor Pest megyei) Ercsi birtokosai között.13 A velük együtt ugyanott feltűnő Dallosokról biztosan tudjuk, hogy győri illetőségűek. A Torkosok jelenléte a megyében a XVII. század első felében is kimutatható: 1629 és 1644 között Ercsi egyik birtokosa Torkos Péter, ő azonban Győrben lakik, 1630-ban győri városi tanácsosi címet is visel.14 1651-ben a kiküldhető királyi emberek között szerepel Torkos István is egy birtokba iktatásnál,15 ő talán helyben lakik. Az 1754. évi nemesi összeírás a Fejér megyei Szolgaházát birtokló, de máshol lakó nemesek között említi Torkos Ádámot,16 vele ugyanekkor a Győr megyei nemesek között találkoztunk.17 Úgy tűnik tehát, a Dallosokhoz hasonlóan az itteni Torkosok is Győrből kerülhettek Fejér megyébe, tehát az ottani evangélikus Torkos családdal állnak rokoni kapcsolatban. Ellenpéldaként felhozható, hogy az 1780-as években a pápai I. Torkos Jakab református püspöknek a fia, Torkos Pál — tehát a később ismertetett komáromi-pápai református rokonság egyik tagja — tűnt fel birtokosként a Fejér megyei Baracskán (erről később bővebben szólunk). Ercsi közelsége 1911-1932. X. 386-387. Torkos Jusztus János egyébként Komárom és Esztergom vármegyék főorvosa volt, 1770-ben halt meg. MOL P 2257. A Torkos család iratai. 35. 12 HATTYUFFY 1904. 174-176. 13 1590. december 25. Dombai Benedek eme felsorolt birtokok felét elzálogosítja Torkos János és Dallos Pál nemeseknek, valamint felsorolt rokonaiknak. Az itt szereplő Torkosok: István, ennek fiai; Péter, István és Benedek, Benedek gyermekei: Imre, Erzsébet és Krisztina, emellett Torkos András és fia: Máté. A zálogba vevő Torkos János felesége: Anna. KÁROLY 1896-1904. IV. 81-83, 453-45914 Uo. 84-86, 459-467. 15 1651. április 2. III. Ferdinánd a Fejér megyei Baracskát és egyéb birtokokat Farkas Andrásnak és Csajági Benedeknek adományozza. Uo. III. 449-454. Ugyanezen a napon szintén Torkos István az egyik megnevezett királyi ember a Fejér megyei Almás és más birtokok iktatóparancsában. Uo. V. 198, 613. 16 SCHNEIDER 1937- 25-26. 17 Lásd a 9. sz. jegyzetben. Arpp 230 #
