Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. a lengyel-magyar barátság aranykorára. A Kertész utca átnevezése Mickie- wicz utcára végül nem valósult meg.68 A Mickiewicz-kultusz építésének egy másik módja a publikációs tevékenység volt, ami néha már egészen humoros végletekbe csapott át. Erre példa az az újságcikk, amely azt bizonygatta, hogy az Óbudán élő Bakos Ernő szobafestő és mázoló mester bolti szolgája a „lengyelek Petőfijének”, Mickie- wicznek egyik utolsó leszármazottja.69 A cikkben Palóczi a legnagyobb meggyőződéssel tálalta azt a minden valószínűség szerint igaz történet köré épített mesét, aminek folytán a lengyel fiúcska az első világháború galíciai poklából Magyarországra került, s csak magyarrá válván jött rá arra, hogy kinek a leszármazottja. Erre is csak a véletlen folytán, mivel fia épp abba az iskolába iratkozott be, ahol a Mickiewicz Társaság főtitkára is tanított. Még az sem bizonytalanította el a cikkírót, hogy nem is Mickiewicznek, hanem „Miskiewicznek” írták a fiúcska nevét. A legmegdöbbentőbb az egészben az, ahogy állítását igazolni próbálta. Az „írni-olvasni alig, lengyelül egyáltalán nem tudó” Miskiewicz Tamás óbudai bolti szolga esküvői képét hasonlította össze egy Vilnában készült Mickiewicz szoborral. Kihasználva az alkalmat, Palóczi végül ígéretet tett arra, hogy társasága figyelemmel fogja kísérni Miskiewicz Tamás életútját. A Társaság publicisztikai tevékenységéből kiemelkedik az az írás, amelyet az Új-Budapest közölt 1936 májusában, szintén Palóczi tollából.70 Ebben tudósított arról, hogy Budavár felszabadításának 250. évfordulója alkalmából szintén egy névváltoztatást kezdeményezett a Magyar Mickiewicz Társaság; ezúttal a János-hegyet kívánták átnevezni Sobieski János király hegyre. Elgondolásuk szerint a kilátóra emléktáblát kívántak helyezni. Tervük azon az analógián alapult, hogy a vilnai Bekesowa nevű hegy is Báthory hadvezéréről, Békés Gáspárról van elnevezve. Palóczi feltételezése szerint a János-hegy átnevezésével csak eredeti elnevezését nyerte volna vissza, mert kutatásai szerint a hegyre költöző osztrák telepesek csak a XVIII. század első harmadában kezdték el János-hegynek nevezni a környéket. Állítása szerint minden kétséget kizáróan a lengyel király neve után. Ezzel a felvetéssel már a közvélemény is többet foglalkozott, mivel egy olvasói levél már támogatandó kez68 A Magyar Mickiewicz Társaság beadványa a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökéhez. 1937. október 22. = Palóczi leveleskönyve 186. 69 PALÓCZI Edgár: Az utolsó Mickiewicz sarjadék bolti szolga Óbudán. In: Pesti Napló 1935. július 28. 37. 70 PALÓCZI Edgár: Sobieski János király hegy. In: Új-Budapest 1936. május 9. 2. Atp 200 ^