Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. nevének komoly lengyel-magyar vonatkozása van, hiszen Itáliában először ő vetette fel a lengyel légiók gondolatát és őt tartották az értelmi szerzőnek. A Társaság szándékaira a cikkből nem lehet következtetni, a szerző ugyanis meglehetősen visszafogottan fogalmazott. Szerinte a Magyar Mickiewicz Társaság feladata, hogy a magyar tudományos, irodalmi és művészeti életbe új színt hozzon, ezen kívül szerinte „azért van szükség a Magyar Mickiewicz Társaságra, mert nem politizál, csak annak a nagy korszaknak [a XIX. század közepének] a hangulatát őrzi a modern világban."27 Noha a szerző azt állította, hogy a Társaság nem politizál, érződik némi oroszellenesség az írásból, ami az 1920-as évék végén népszerű szólam volt úgy Magyarországon, mint Lengyelországban.28 Ha az egyesület célkitűzéseire vagyunk kíváncsiak, akkor a levéltári dokumentumok lehetnek segítségünkre. A Társaság bejegyzésekor megadott küldetésnyilatkozatban egyszerűen a lengyel-magyar kapcsolatok kimélyítését tűzték ki célul.29 30 Más helyeken a magyar és lengyel irodalmi és művészeti kapcsolatok ápolásáról beszélnek.*0 A Társaság célkitűzései közé tartozott a lengyel nemzet kulturális és irodalmi megnyilatkozásainak magyarországi népszerűsítése.31 Egy helyen arról is olvashatunk, hogy a Mickiewicz Társaság feladata, hogy felvirágoztassa a két ország idegenforgalmát*2 ahhoz, hogy kellőképpen ápolhassák a hagyományos magyar-lengyel barátságot33 és a lelki kölcsönhatásokat34. Nincs olyan dokumentum, amely hivatalosan igazolná, hogy a Magyar Mickiewicz Társaság teljes autonómiát és függetlenséget élvezett volna a Magyar-Lengyel Egyesülettől. Közvetlenül a létrejötte után bizonyosan nem volt önálló. A levelezésből úgy tűnik, hogy a Magyar Mickiewicz Társaság először 27 BEVILAQUA-BORSODI Béla: Kiről is van szó? Mickiewiczről. In: Nemzeti újság. 1929. szeptember 22. 13. 28 „Mickiewicz Párizson és Rómán át agitált Budáért és Krakkóért Moszkva ellen.” A fogalmazás kétértelmű és többféleképpen magyarázható. Mindenesetre Mickiewicz nem Moszkva ellen, hanem Lengyelország mellett kardoskodott. 29 Ötödik Kerületi Elöljáróság Egyesületi Nyilvántartója I. 1-700. BFLIV. 1474. c. 50. 30 Zulawski Andornak, az MMT főtitkárának levele Palóczi Edgárnak. 1935. február = Palóczi leveleskönyve 186.); Az MMT működésének felülvizsgálata. 1945. november 7. In: Az MMT feloszlatása. MÓL XIX-B-i-h, II. sor 5633-331. (64. d.) 31 A Magyar Mickiewicz Társaság előadóülései. In: Magyar-Lengyel Kurír. XXIV. évf. 2-3. szám. Budapest, 1947. március 31. 8. 32 PALÓCZI Edgár: Lengyel költők. In: Ország-világ. 1938. augusztus 16. 9. 33 Az MMT működésének felülvizsgálata. 1948. február 26. In: Az MMT feloszlatása. MÓL XIX-B-i-h, II. sor 5633-331- (64- d.) 34 A Magyar Mickiewicz Társaság művészestje. In: Magyar-Lengyel Kurír XXIV (1947) 4-7. sz. (július 31.) 6. fel 191 <6*