Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 3-4. szám - Műhely - Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság első évtizede
MŰHELY Acta Papensia X (2010) 3-4. A Trianon utáni megcsonkított Magyarországon egyébként jó választásnak számított egy olyan költő egyénisége, aki életét és munkásságát hazájának boldogulásáért áldozta. Mickiewicz személyiségét a kortársak felfogása szerint összhangba lehetett hozni bizonyos aktuálpolitikai kérdésekkel, főleg a területi revizionizmussal és a klebelsbergi értelemben hozzá kapcsolódó kul- túrfölénnyel. Emellett a költő személyisége magában hordozta a magyarlengyel kapcsolatok pozitív emlékezetét, hivatkozási alap volt a két ország kapcsolatára, ráadásul a lengyel oldal is a kultúra első vonalában kodifikálta.15 A választás egyúttal azt is jelentette, hogy a Társaság céljait tekintve egyszerre volt politikai és irodalmi, még ha ezt később tagadta is.16 Az sem véletlen, hogy a tagok többsége konzervatív, kormánybarát személyekből állt, a baloldaliak egyértelmű kisebbségben voltak. A Társaság létrehozásának ötlete már 1927-ben fölmerült. Bevilaqua- Borsodi Béla 1927. január 6-án a Magyar-Lengyel Egyesületben Az 1831-es párisi lengyel emigráció címmel tartott előadást. Előadásában ismertette Mic- kiewicznek az emigrációban játszott szerepét, valamint annak világhírű szonettjeit. Elmondta azt is, hogy Chopin lakásán olyan nagyhírű művészek gyűltek össze, mint Liszt, Berlioz, Musset, Halevy, Meyerbeer és Mickiewicz. Az előadáson jelen lévők ezután Miklóssi Ferdinánd Leó javaslatára17 elfogadták, hogy a magyar-lengyel irodalmi kapcsolatok ápolására a jövőben létrehoznak egy társaságot, ami Mickiewicz nevét fogja viselni. Az alakuló ülésre viszont majd két évet kellett várni.18 Palóczi Edgár levelezéséből kiderül, hogy az egyesület megszervezéséhez már 1928-ban hozzáláttak; a Magyar-Lengyel Egyesület megbízta Köveskuti Jenő pedagógust, az egyesület ügyvezető igazgatóját, hogy készítse elő a Mickiewicz Társaság alapszabály-tervezetét. Egy levélben ő azt állította, hogy a munkát már 1928 karácsonya előtt megküldte báró Nyáry Albertnek, a Magyar-Lengyel Egyesület elnökének, hogy véleményezze azt.19 Ekkor még nem 15 Magyarország ez időben diplomáciailag elszigetelt volt, s törekedett az ebből való kitörésre. 1929-ben viszont a kapcsolatok felelevenítése Budapesten még mindig sokkal intenzívebben folyt, mint Varsóban. Vő. KOVÁCS 1971.115. 16 A MMT levele a belügyminiszterhez. 1945. augusztus 21. In: Az MMT feloszlatása. MÓL XlX-B-i-h, II. sor 5633-331- (64- d.) 17 Kovács Endre szerint a Magyar-Lengyel Egyesület 1927. február 12-i kultúrestjén Vikár Béla adott elő a magyar-lengyel szellemi kapcsolatokról, s a vitában Mészáros Lajos azt javasolta, hogy alapítsák meg a Magyar Mickiewicz Társaságot. Vö. KOVÁCS 1971.115. 18 KERTÉSZ 1941- n. 19 Köveskuti Jenő levele Palóczi Edgárnak. 1929. január 27. = Palóczi leveleskönyve 186. te 189
