Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Szemle - Családtörténeti kutatás határon innen és túl (Dominkovits Péter)
SZEMLE Acta Papensia X (2010) 1-2. tótanácsi Levéltár korabeli anyagának hasznosítása.) A szerző az uradalmi levéltár fragmentumai, illetve feldolgozások alapján vázolta fel Ganna XVIII. századi történetét, majd a források - elsősorban anyakönyvek - adatfelvételi problémáiról szólt (pl. névírásmódok, következetlen keresztnévhasználat, adathiány). A demográfiai, migrációs jelenségek vizsgálata során a szerző a keresztszülői státus fontosságát emelte ki, a házasodás szokásrendszerének elemzésekor hangsúlyt fektetett a szezonalitásra, külön vizsgálta a névadási szokásokat. Kis- és Nagyganna lakosságának migrációját komparatívan elemezte. A tanulmányt az eddigi eredményeket dokumentáló, további kutatásokhoz nagyon fontos alapadatokat adó mellékletekkel egészítette ki. Táblázatba foglalta az 1771-1790 közötti házasságok héten belüli, a halálozások hónapok szerinti megoszlását; az 1757., 1768., 1771. évekből Kis- és Nagy- gannáról családnév-táblázatot közölt. Tanulságos a kitelepítés által érintett község 1946-os családnév-jegyzékének közzététele, amely összehasonlításra is lehetőséget ad. A feldolgozott két évtizedből (1771-1790) a két település teljes névanyagát adattárba foglalta, közölte a leggyakoribb családneveket, valamint a plébánosok archontológiáját. A közgazdász Gubicza Ilona a Gubicza és Soós családokra vonatkozó családtörténeti kutatásait a közvetlen emlékek, családi kapcsolatok ösztönözték. Tevékenysége révén ebből nőtt ki a családi összetartozás fontosságát, az előző generációk tiszteletét erősítő, az ifjúság számára példát mutató családtörténet. Az összetartozás tudatát rendszeres családi találkozók is erősítik. Tanulmányának speciális része Gubicza Antal (1899-1973) balatonfüredi plébános, pápai kamarás életútjának a bemutatása, mely során a kortársak család számára készített visszaemlékezéseit is felhasználta. Hasonló indíttatású az egykori felvidéki nemes családból származó, nyugdíjas mezőgazdasági gépészmérnök, Sztrányai György nagyon is kiterjedt levéltári és személyes adatgyűjtésen alapuló munkája is, melynek közvetlen hangulatát kitűnően érzékelteti alcíme: „Azt szeretném bemutatni, hogyan váltunk amatőrből megszállott laikusokká...”. A XVIII-XIX. századi papírmalmok, vízjelek, könyvkötők és könyvkötések kitűnő ismerője, Koncz Pál restaurátor megragadó szövegformálással emlékezik vissza szüleire és családja múltjára, a földrajzi szempontból is kiterjedt család története regisztrálásának személyes motívumaira, illetve az előző generáció ilyen irányú tudatos öndokumentálására. Tanulmánya felhívja a figyelmet a hagyományos, levéltári forrásokon nyugvó családtörténetet *C& 183 95*
