Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Szemle - Családtörténeti kutatás határon innen és túl (Dominkovits Péter)
SZEMLE Acta Papensia X (2010) 1-2. gek belső működési rendszerét, „szövetét” vizsgáló egység után a leggyakoribb forrástípusok, a perjegyzőkönyvekben rögzített vallomások alapján, egyéni szintek analízisével, a társadalom marginális csoportjainál is emberek közötti interakciókat, kapcsolatok hálóját mutatta be. Szilágy iné Kása Anikó két, a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő német telepesfalu, Barnag és Vöröstó családnév-anyagát levéltári forrásbázison, germanista nyelvészként elemezte. A családnévtípusok bemutatása mellett a nagy figyelmet szentelt a névanyag megváltozásának, elemezte a településeken 1895-1953 között jól követhető névmagyarosítás legfontosabb jellemzőit. Kutatási eredményeit, illetve a lehetőségeket a németországi névkutatás perspektívájából is elhelyezte. E szerkezeti egységben olvasható tanulmányok között külön csoportot alkotnak az egyes településeket anyakönyvek alapján megközelítő, feldolgozó munkák. Fölöttébb érdekes és tanulságos, hogy folyamatos, egymást követő olvasásuk révén, a látszólag szikár demográfiai adatok, elemzések mögött, karakteresen rajzolódnak ki az egyes kutatói attitűdök. Győré Zoltán az általa itt ismertetett saját módszerrel egy-egy település lakosságának anyakönyvi feldolgozását végezte el (pl. Gödöllő, Szada, Veresegyháza). Jelen, témaválasztását tekintve speciális tanulmányában - mely szervesen illeszkedik egy nagyobb kézirathoz, a „Csopak lakosságának genealógiája” c. munkához - a kővágóörsi zsidó anyakönyv adatai alapján a Balaton-felvidék zsidóságának genealógiáját vizsgálta. Folyamatban lévő kutatásai a helyi zsidóság kiterjedt családi, rokonsági kapcsolatrendszere, migrációja, demográfiai jellemzői szempontjából fontosak. A katolikus német telepes község, Nagyesztergár történeti és néprajzi feldolgozásában is részt vevő Irányi László az eddigi kutatásokat a falu 1750- 1850 közötti demográfiai feldolgozásával folytatja. Tanulmányában a forrásadottságokról (anyakönyvek, urbáriumok, adóösszeírások, az Ányos köznemes család archívumában fennmaradt dokumentumok, stb.), a források fel- használásáról, feldolgozásának módszertanáról szólt, majd esettanulmányként a Kitzberger család történetét és részletes genealógiáját publikálta. A személyes érintettség is tetten érhető Meszlényi Zsolt komplexitásra törekvő feldolgozásában. A forrásadottságok szűkösségét az egyházi anyakönyvek, a gr. Esterházy család pápai levéltára irattöredékeinek bemutatásával érzékeltette. (E ponton az olvasóban felmerülhet a forrásbázis bővítésének szükségessége, a vármegyei és veszprémi püspöki archívum, vagy a Helytar182 <6*
