Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Újraolvasó - Lőwy László: Adatok városunk, tanácsunk és közgyűlésünk történetéhez 1872–1898
ÚJRAOLVASÓ Acta Papensia X (2010) 1-2. Főorvos volt dr. Pserhoffer Sámuel41 és ennek 1879-ben történt elhalálozása után dr. Steiner József42. Dr. Pserhoffer egy humanizmus és ideálizmussal telített orvos volt és haláláig ilyen maradt. Szabadelvű nézetei voltak, de ebben a környezetben nem tehetett semmit; 400 korona43 volt évi fizetése a városnál. Városi alorvos volt Feidl Mór44; egy régi sebész. Az övé az érdem, hogy 1864 óta részletes statisztikai kimutatást csinált az évi halálozásról, úgy hogy ezen kimutatásokból könnyen meg lehet csinálni Pápa város halálozásának statisztikáját.45 Ügyész volt Körmendy Pál46, igen j óravaló, becsületes ember, a magyar jogászoknak abból a fajtájából, amely ma már - sajnos - teljesen kihalt. Közgyűléseken csaknem minden tárgynál - sokszor ismételten - felszólalt. 1848-ban ő szerezte a pápai nemzetőrség indulóját. 1862-től városi közgyám volt. Az 1878. szeptember 26-án megtartott tisztújításon ismét közgyámmá és gyámpénztárnokká választották. 1883. június 16-án, hosszas szenvedés után hunyt el tüdőbetegségben. Vö. KÖZGYŰLÉS 1878., N. N.: Néhai Proszt János emlékezetéről. = PL 10 (1883) 26. sz. (június 24.) 101. 41 Dr. Pserhoffer Sámuel (1801-1879) városi tiszti orvos, Bécsben tanult, 1879 elején hunyt el. 1875-től az egészségügyi bizottság tagja volt. KÖZGYŰLÉS 1875. 42 Dr. Steiner József (1837 kr-1923) orvos. 1874-től a közös városi iskolaszék, 1875-től az egészségügyi bizottság tagja. Az 1878. szeptember 26-án tartott tisztújításon választották városi főorvossá. A református főiskolának is hosszú időn át volt óraadó tanára. Pápán hunyt el 1923 júliusában, 86 éves korában. Vö. KÖZGYŰLÉS 1878., N. N.: Gyászhír. = DPL 34 (1923) 28. sz. (július 15.) 111. 43 Nyilván osztrák értékű forint, a koronát ugyanis csak 1892-ben vezették be. 44 Feidl, helyesebben: Feitel Mór (1811-1887) 1841-ben költözött Pápára. 1847-ben a pápai sebészek között tartották nyilván. Később 28 éven át a város alorvosa volt. Az 1878. szeptember 26-án tartott tisztújitáson is újraválasztották. Betegsége miatt 1883. április 7-én lemondott, ekkor tiszteletbeli orvosi címet kapott. Pápán hunyt el 1887. március 21-én. Vö. KÖZGYŰLÉS 1878., HUDI 2001. 59., Feitel Mór. = PL 14 (1887) 13. sz. (március 27.) 50. 45 Az 1865-1900 közötti halálozási statisztikákat a várostörténeti monográfiában közölte. A születési és házassági statisztika, úgy látszik, kevésbé érdekelte. Vö. LŐWY 1905. 315-329. 46 Körmendy Pál ügyvéd már 1874-ben városi ügyészként tevékenykedett. A pápai református egyházmegye tanácsbírája, városi képviselő és megyebizottsági tag volt. Hantai birtokán szeretett kertészkedni, tagja volt a Pápai Kertészeti Társulatnak is. 1882. június 23-án, 60 évesen hunyt el agyszélhűdésben. KÖZGYŰLÉS 1874., Halálozás. = PL 9 (1882) 27. sz. (június 25.) 109., Városunkban meghaltak... = PL 9 (1882) 29. sz. (július 9.) 117. 172 «6#
