Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Kisebb Közlemények - S. Lackovits Emőke: Tartozni valahová: protestantizmus és református azonosságtudat
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Acta Papensia X (2010) 1-2. pontjában a templom állt és amely Isten kegyelméből életerőt nyerve megtartatott. A trianoni békediktátum után az utódállamokba került magyarság nagyon súlyos gondjaival foglalkozó írás a Felebarát, amely a Kolozsvárott, Vetési László szórványgondozó lelkész szerkesztésében megjelent periodikát mutatja be, amely azóta sajnos, már megszűnt, helyette „Levelek a szórványból” címmel jelenik meg tudósítás. Maga a Felebarát, amíg élt, azokhoz szólt, akik vallási és nyelvi kisebbségben élve különösen rászorulnak a felebaráti szere- tetre. Hitbuzgalmi írásokkal, történeti áttekintésekkel, riportokkal, hírek közlésével, nyelvhelyességi útmutatással, mindennapos jó tanácsokkal, gyermekeknek szóló történetekkel segítette és bátorította szórványban élő olvasóit. Az erdélyi magyarságnak a szórványhelyzet a XVII. századtól gondja, a belső-erdélyi magyar települések lakosságát megritkító hadjáratok, háborúk következményeként. Ez a szórványhelyzet részben lelki gond, részben viszont anyagi, hisz a létszámában egyre jobban fogyatkozóknak művészi értékű templomaik, liturgikus tárgyaik, irataik vannak, amelyek ugyancsak megmentésre szorulnak. Központi gondoskodásra aligha van erő, lelkipásztort eltartani nem tudnak, így sem a lelki gondozásuk, sem pedig vezetésük nem megoldott. A Szerző sem tud mást megfogalmazni, csupán a reményt arra támaszkodva, hogy a nagy vérveszteséget, fogságot elszenvedett zsidóság is képes volt a maradékból újjáéledni, talán megadatik ez a szórványban élőknek is, ha a Jó Pásztor összegyűjti a juhok maradékát. Ez olyan súlyos gondja a magyar reformátusságnak, aminek megoldására ma még kevés lehetőség látszik. Személyes vallomás a Confessio kérdésére adott válasza Kosa Lászlónak: Találkozásom a Bibliával, amelyből kiderül, hogy négy esztendősen tanult meg olvasni és első osztályos kora óta olvassa rendszeresen a Szentírást. Három szakaszt különböztet meg ebben a kapcsolatban: 1. 16 esztendős koráig tanulta, vagyis tartalmilag igyekezett megismerni, 2. 22 esztendős koráig megértette és elfogadta üzenetét, 3. szépirodalomként, mitológiaként, történeti és etnológiai forrásként forgatta, olvasta. Ez a hármas megismerés az, ami a mai Biblia-olvasók számára útmutatást jelenthet és ráirányíthatja akár a gyermekek, de különösen a fiatalok figyelmét a Szentírásnak ilyen módon való befogadására. A hitvalló Kosa László áll előttünk Mit jelent számomra reformátusnak lenni c. írásával. Ügy gyakorolta református hitét, hogy diktatúrában élt és te 160 ^
