Acta Papensia 2010 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 10. évfolyam (Pápa, 2010)
2010 / 1-2. szám - Kisebb Közlemények - Dörnyei Sándor: Reformkori orvosok Pápa és környéke népéről
KISEBB KÖZLEMÉNYEK Acta Papensia X (2010) 1-2. se, marhája, sertvése, birkája mellett, inkább élhető, mint sok más alföldi lakosok. Cseresnyéssel azonos napon, 1847. március 20-án kelt a második válasz. Ennek szerzője Pserhofer Sámuel (1801-1879) pápai gyakorló orvos volt.9 Rövid írásában csak a járvány fellépésével kapcsolatban tett néhány megjegyzést a lakosság szokásairól: „A köznép élet módja, táplálkozása s ruházata az egész honba divatozó, de ezért a szabad ég alatt tanyázó béres jobban nem lett támadva a váltóláz által mint a szőnyeges hálószobában heverő Dáma. A városi lakosok mester emberek, fóldmívelők, kereskedők s Urakra felosztva úgymint a különféle nemek s korok minden különbség nélkül a járványnak ki voltak téve. ” Néhány nappal később, 1847. március 25-én írta meg beszámolóját Deutsch Dávid József (1818-1891), aki ugyancsak gyakorló orvos volt Pápán.10 11 Ő sem írt bővebben a pápai lakosságról, de néhány sorát érdemes idézni: „Az egymást időnként felváltó éjszaki és déli szelek, mellyek hatásainak a szabadon lévők leginkább kitéve voltak, a járványt igen elősegítették. A nép szorgalmatos falukban földmívelő, a városban pedig mesteremberek teszik a lakosok nagyobb részét, kik fóldmíveléssel szintén foglalkoznak. Rendes eledele a népnek a disznóhús, rozskenyér, káposzta, burgonya; itala bor és pálinka. A lakosság öltözete az időjáráshoz alkalmazva vagyon.” A negyedik válaszoló Hoffelder József (1802-1849) vármegyei főorvos, egyben a pápai, ugodi, devecseri és mezőlaki Eszterházy-uradalom orvosaként működött." Ő 1847. március 27-én készítette beszámolóját, s azzal magyarázta írása rövidségét, hogy a három másik pápai orvos már megírta tapasztalatait. Az előzőkhöz hasonlóan ő is az életmóddal összefüggésben ecsetelte a járvány kialakulását: „Jegyzésre méltó volt pedig, hogy leg először is azokat érte, kik a lég befolyásának külömben is leg inkább kitétetvék, úgymint cselédeket, szolgákat, földműveseket, kiknek mint tudva vagyon nagyobb része minden illendő ta9 Dr. Pserhofer Sámuel a Komárom vármegyei Neszmélyen született, a bécsi egyetemen tanult, 1831-ben avatták doktorrá. Pápán városi tisztiorvosként tevékenykedett, emellett 1844-től a református kollégium orvosi teendőit is ellátta. Vő. HUDI 2001. 265., KRÁNITZ 2001. 140- 141., 144. Egészségének megrendülése miatt 1878. június 8-án kelt levelében mondott le városi tiszti főorvosi hivataláról. N. N.: Dr. Pserhofer Sámuel ur... = Pápai Lapok 5 (1878) 24. sz. (június 16.) 101. 10 1847 őszén 5 orvos és 10 seborvos működött Pápán. Vö. HUDI 2001. 58-59. 11 Hoffelder József főorvos 1849. április 15-én hunyt el Pápán. Vö. HUDI 2001. 265. 137 ri-
