Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Bona Gábor: Pápai diákok a '48-as honvédsereg tisztikarában (Életrajzi adattár)
Adattár Óhidi LÉGMÁN IZIDOR Pápán született 1825. december 16-án, vallása: római katolikus. Szülei Légmán Farkas és Hanusz Borbála voltak. Iskolai tanulmányait Pesten kezdte, majd 1847-ben a Pápai Ref. Kollégiumban folytatta. A szabadságharcban a honvéd tüzérségnél szolgált. 1849. május 9-én a 4. számú 3-fontos gyalogos üteg beosztott tisztje lett a felső-magyarországi (IX.) hadtestben. Június második felétől részt vett a Galíciából betört cári fősereg elleni harcokban. Július közepén a Cegléd körzetében kialakított Tiszai hadsereg tüzérségi (lőszer-) tartalékának parancsnoka volt főhadnagyi rendfokozatban. 1849. december 5-én közlegényként besorozták a császári 32. gyalogezredhez, ahonnan 1851. június 5-én bocsátották el. Később ügyvéd lett és 1909-ben Budapesten hunyt el. Felesége, szül. Flilbinger Anna már 1869-ben meghalt, három árvát hagyva maga után. FORRÁSOK: Szül. akv.: MOL A 3672., Pápai diákok 900., HL.: 1848/1849. 38/78 a, MÓL: Hm. Ált. 1849. 29995., KAW: Grundb. 32. LIR 1841-1850. 14/ 139., Vas. Újs. 1909. 27. sz„ Sírja a Budapesti Kerepesi temetőben. Nagysarlói MAGYARY-KOSSA FERENC református vallású család gyermekeként született 1826. november 16-án Tiszaroffon. Apja Magyary-Kossa István győr-szabadhegyi birtokos, anyja Kenessey Erzsébet volt. Tanulmányait Komáromban, Gyönkön, 1842-1844-ben a Pápai Ref. Kollégiumban, a jog két osztályát pedig Pozsonyban és Pesten végezte. 1847-ben ügyvédi vizsgát tett. 1848. szeptember 11-én a már többször említett Veszprém megyei önkéntes nemzetőr zászlóalj hadnagya lett, mellyel részt vett a pákozdi csatában. Noha több forrás szerint később honvéd százados lett, és az 1849. április 14-én kiadott függetlenségi nyilatkozat kiadásáig szolgált (mellyel nem értvén egyet, leköszönt), a korabeli adatok ezt nem erősítik meg. Betegségére alapozott kérelmére ugyanis már 1848. október 23-án elbocsátották a szolgálatból. Az 1850-es években tiszaderzsi birtokán gazdálkodott. 1858- ban itt vette feleségül Nagy Rozáliát, kitől három gyermeke született. A kiegyezés után hivatalnok lett az egyik magyar minisztériumban, később pedig budapesti ügyvédként tevékenykedett. 1890. szeptember 17-én Budapesten halt meg. FORRÁSOK: Szinnyei: Magyar írók VIII. 310-311., Kempelen Béla VII. 27., Borovszky (szerk.): Pest vm. I. 469., Pápai diákok 287. és 887., MÓL: ONőHt. Ált. 1848. 4301., Vas. Újs. 1890. 38. sz. Mesterházi MESTERHÁZY ANTAL a Vas megyei Genesen született és a kemeneshőgyészi parókián keresztelték meg az evangélikus hitre 1821. február 15-én. Apja Mesterházy József közbirtokos, anyja Radó Erzsébet volt. A Pápai Ref. Kollégium nyilvántartása szerint 1838/39-ben és 1847/48-ban volt a nevezett intézmény hallgatója. A szabadságharcban a császáriaktól a hon348 Acta Papensia IX (2009) 1-4.
