Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 9. évfolyam (Pápa, 2009)
Műhely – Adattárak - Köblös József–Kránitz Zsolt: "Schola Papensis olim satis illustris fuit…" A Pápai Református Kollégium tagolódása és oktatási színvonala a XVII. században (Prédikátori és lelkészi adattár)
Műhely tagozat tanítási nyelve és egyben alaptananyaga már a latin, az egyes osztályok is onnan nyerték a nevüket, hogy a tanulók hol tartottak a latin nyelv elsajátításában. A pápai középiskolai tanulócsoportok legalsó szintje az alapozó (rudi- mentalista) nevet viseli, ami - az 1718-as helyzethez hasonlóan - az 1730- 1750-es évek névszóragozó (declinista) és igeragozó-melléknévfokozó (coniu- gista et comparista) csoportjait foglalhatta magában. Az ezt követő, talán szó- fejtőnek fordítható etymologista általában a grammatista osztály szinonimája, melynek tananyaga már a teljes latin szótan rendszerezése, ismétlése volt. Mivel azonban a mi felsorolásunkból hiányzik a mondattant tanuló syn- taxista csoport, Pápán ekkor az etymologista a későbbi grammatista és syn- taxista osztályok együttes tananyagát lefedő csoport lehetett. A középiskolai tagozat két felső osztálya, a költészettannal illetve szónoklattannal foglalkozók (poetae, rhetores) általánosan használt kifejezések, nem igényelnek külön magyarázatot.36 Az eddig idézett öt forrás együttes értelmezése tehát azt sugallja, hogy a kollégium virágkorát az 1630-as években lassan induló, 1649 után gyorsuló, 1659 után pedig rohamossá váló hanyatlás követte, a mélypont pedig az 1671-1674 közti időszak volt. Az 1680-as évek azonban megint a lassú gyarapodás képét mutatják. 1680-ban megnagyobbították az iskola épületét, mert a diákság már nem fért el a régiben! Az 1681-es és 1687-es vallásügyi törvényeket követően még új templom építésére is sor került az iskola udvarán. 37 Következő forrásunk szintén alátámasztja, hogy az 1690-es évek egy újabb, bár rövid időtartamú és kisebb felvirágzást hoztak. 6. Kocsi Csergő Bálint rektori beszédének részlete 1693-ból Könyvtárunk kézirattára őriz egy kis méretű, 800 oldalas kéziratos kötetet, melynek első felében Kocsi Csergő Bálint egy etikai tárgyú írása és 13 rektori beszéde olvasható. All. beszédet 1693. november 26-án mondta el a 36 Az elemi és középiskolai tagozat tanulócsoportjairól részletesebben: KÖBLÖS 2004b. 112- 114. Az ott jegyzetben felsorolt források adatait még kiegészítik a nagyenyedi kollégium XVIII. század eleji névsortöredékei is. Ezek szerint 1711-ben az elemi tagozat hat csoportból állt: colligentes, legentes, declinistae novitii et veterani, comparistae novitii et veterani. Egy XVIII. század eleji keltezetlen névsor viszont a colligentes és legentes csoport felett declinistae és comparistae, majd rudimentistae maiores, végül etymologistae csoportot szerepeltet, eszerint ekkor a névszóra- gozók és a melléknévfokozók számíthattak a rudimentistae minores közé, a rudimentistae maiores pedig az igeragozók lehettek. Egy 1709-es és egy 1715-ben vagy 1716-ban keletkezett névsor a rudimentisták fölött a következő csoportokat sorolja fel: etymologistae, syntaxistae, poetae, rhetores, logici. Itt az etimologisták egyértelműen a grammatisták szinonimája. JAKÓ-JUHÁSZ 1979. 125-128,131-132. 3^ DRELIII. 62. e. Liszkay 96. LISZKAY 1875. 46. TÓTH 1941. 96-97,100,103-104. Acta Papensia IX (2009) 1-4. 15
