Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Szemle - Borsay, Peter: The Image of Georgian Bath, 1700–2000. Towns, heritage, and history (Katona Csaba)
Szemle szó eredetet, keletkezést jelent angolul (is), de a katolikus bibliafordításokban a Teremtés könyve a Genesis (protestáns: Mózes első könyve): hisz az eredeti görög szó teremtést jelent: azaz tudatosan létrehozást. Vajon véletlen- e, hogy ezt a címet választotta Borsay, mikor az imázst elemzi és elválasztja az eredetet (genesis) a történelemtől (history) — hangsúlyozom: az imázs eredetéről és történetéről van szó, nem a fürdőéről —, vagy inkább egy han- gyányi cinizmust fogadjunk el tőle, semmint érzéketlenséget? Magam egyértelműen az első megoldás felé hajlok, hiszen a fejezet második része, amelynek címe History, már az imázs 1830 utáni históriáját tárgyalja: ily módon pedig máris magyarázatot nyer a megkülönböztetés. A tudatosság jele, hogy a város népszerű legendája, a várost állítólag megalapító mitikus Bladud király története, hogyan szorul háttérbe a György-kor mítoszával szemben — nem véletlen a fejezetcím: Bladud trónfosztása (Bladud Dehtroned). A History c. fejezet tehát a György-kori Bath imázsának értelmezéseit és újraértelmezéseit vizsgálja az alábbi — később többször is visszaköszönő — periodizáció szerint: viktoriánus kor, késő viktoriánus és Edward- kor, két háború közötti időszak, háború utáni időszak, posztmodern. A következő fejezet (Form and media) a könyv veleje: Borsay itt le is szögezi, hogy az imázst, amit teremtettek és újrateremtettek, illetve értelmeztek és újraértelmeztek, mint mesterségesen létrehozott tárgyat (artefact) vizsgálja. E fejezetben nevezi triumvirátusnak a fürdő imázsának három meghatározó alakját: a bath-i ceremóniamester Richard (alias Beau) Nasht (1674-1762), Ralph Allen (1693-1764) postamestert és John Wood (1704-1754) építészt — ahogy ő fogalmaz, ők a panteon primadonnái.4 Az építészet szerepéről már esett szó: a szerző itt követi végig Bath építkezéstörténetét a már fenti korszakolás szerint, amit azzal indokol — joggal —, hogy az imázs hordozója és továbbéltetője, mondhatni alapja a maga fizikai valójában a város építészeti képe.5 Ezzel szoros összefüggésben az írott szövegeket vonja vizsgálat alá mint olyanokat, amik ezt az imázst terjesztik, közvetítik, mondhatni: éltetik. A következő fejezet az Uses címet viseli, amit akár alkalmazásoknak, akár felhasználásnak, akár gyakorlatnak, vagy haszonnak is fordíthatunk. Bárhogy is: azokat a terepeket veszi számba a már megszokott korszakolás szerint, amelyeken az imázs érvényre jut. így a fürdő kereskedelmi és idegenforgalmát, azaz a valódi világ és az imázs összefüggése révén az imázs szerepét 4 „Nash, Wood and Allen are the prima donnas of Bath's Georgian image." (124.) 5 „The central features of the image of Georgian Bath are biography and buildings." (200.) Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 267
