Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: Az ugodi fürdő 1840-en
Kisebb közlemények AZ ugodi fiírdÖ 1840-bGll. Folyóiratunk első évfolyamában Jakab Réka tollából jelent meg az első átfogó tanulmány az Ugod község határában, az ún. Vadkertben létesített szénsavas gyógyfürdő, az Ugod-vadkerti fürdő történetéről. A tanulmány főként az Ugodi Fürdő Rt. számadáskönyvére (1840- 1844), a pápai Eszterházy-család levéltári anyagára és az országos és helyi sajtóközleményekre támaszkodva adott képet a fürdő létrejöttéről, az általa nyújtott szolgáltatásokról, a fürdőt használó mikrotársadalomról. Balatonfüredi színháztörténeti kutatásaink során bukkantunk rá a Regélő 1840. évfolyamában közölt leírásra, amely az Ország- és népismertetés c. rovatban jelent meg. Felbukkanása nem a véletlen műve, ugyanis a folyóirat szerkesztője már korábban szorgalmazta, hogy a hazai fürdőkről készüljön lehetőleg képpel illusztrált ismertetés, amellyel a magyarországi fürdők fejlődését kívánták előmozdítani.1 A „Pápa. - Ugodi fürdő." címmel megjelent közlemény alcímében az állt, hogy „K. Vélsz és Tümár A. közleményeiből" született meg. A kor szokása szerint a leírás szignóval („S...11 Endre") jelent meg, így szerzőjét nem ismerjük, de az adatközlők egyikét igen. Az egyik adatközlő Vélsz Károly lehetett. Vélsz Károly bábsütő mester városi polgár volt, 1842. november 1-jén, a három városrész egyesülése után megtartott tisztújításon városi adóvevőnek választották.2 1848-ban polgárjogon szavazott a júniusi városi tisztújításon.3 1848-1849-ben tagja volt a városi nemzetőrségnek.4 Tagja, 1838-ban pénztárnoka volt a Pápai Kaszinónak. Nem szerepel a számadáskönyvben az ugodi vendégek között5, ami nem jelenti azt, hogy alkalmilag nem fordult meg a fürdőn. A másik adatközlőt a különböző összeírások és nyilvántartások, illetve várostörténeti cédulagyűjteményünk alapján nem sikerült azonosítani. Tümár nevű személyt nem ismerünk (Tímár család létezett, Tímár Elek közismert ügyvéd volt a városban, de 1840-ben még kiskorúnak számított.6). 1 A Regélő 1840. május 19. számában, a „Balaton-Füred" c. ismertetés első részének lábjegyzetében a következő felhívás jelent meg: „Újólag /elszállítjuk a' rajzolásban járatos t. hazafiakat, hogy a' honi jelesebb fürdőhelyeknek (mellyeket még eddig folyóiratunk mellett nem közlöttünk) tájrajzait számunkra beküldeni méltóztassanak akár fizetésért, akár bizonyos számú lenyomatokért. Eddig közlöttük: Mehadia [Mehádia], Szalatnya, Bartfa [= Bártfa], Pöstyén, Szliács, Füred rajzait." = Regélő 1840. 40. sz. (május 19.) 313. 2 HUDI 1995. 89. 3 HUDI 2001. 155. Az 1848. június 17-én kelt összeírás szerint Vélsz Károly bábos 36 éves volt, házbirtokosként tartották nyilván. 4 H. SZABÓ 1994. 95. 5 Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei, Könyvtár Kézirattára (DREKK) 0.856. Az Ugodi Fürdő Rt. számadáskönyve 1840-1844. 6 HUDI 2001. 150. Tímár Elek ügyvéd 1848-ban 30 éves volt, házbirtokosként tartották nyilván. 96 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.
