Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 1-2. szám - Műhely - "Mindig egy másik erőből is kérve". Beszélgetés a 95 éves Nádasdy Lajossal
Műhely kelecsényben vagy a falu mellett valami pusztán lehetett, mert az van az anyakönyvemben, hogy uradalmi kulcsár, ami magyarán annyit jelent, amit manapság nem nagyon szeretnek, ispán lehetett. Na már most, az az érdekes, hogy utána való évben már az idősebbik öcsém, Nádasdy László már Külsővaton született. Tehát édesapám Borsod megyéből újra visszakerült a Dunántúlra állásba, és itt volt... a külsővati állomásnál volt egy nagy birtoka egy birtokosnak, ahol most nagy gyümölcsös van és volt az elmúlt évtizedekben is, és hát Külsővaton laktunk már akkor. Én mint kisgyerek emlékszem is rá, hogy lóháton szokott a külsővati urasági lakásból kijönni az Adorjánháza felé eső területen lévő gazdaságba. Tehát 1914 végén, amikor az én idősebbik öcsém született, akkor már Dunántúlon, Külsővaton volt az apám ispán. Az az érdekes, hogy ahányan csak vagyunk, annyifelé születtünk. Mert a kisebbik öcsém, Nádasdy Imre, Vanyolán született, illetőleg Alsószalmavár pusztán. A húgom viszont már Pápán. — Édesanyád családjáról mi tudható? — Az iskolai ismeretségből tehát házasság lett, édesapám elvette feleségül a Pápán született Dezső Máriát. Anyagi ágon viszont Vas megyei vagyok, mert az anyai dédapám nemeskocsi születésű volt, Dezső István nemeskocsi takácsmester az anyakönyv szerint. A felesége, Kapcsos Erzsébet izsákfai születésű volt. Tehát anyai ágon én Vas megyei vagyok, mert a nagyapám Dezső Lajos, aki itt született Nemeskocsban, elkerült Pápára, törekvő fiatalember volt az is, és ő meg pápai leányt vett feleségül, Barcza Juliannát. Ezeket a családi dolgokat kikutattam. Ezek a Barczák ősi pápai lakosok voltak. És a Barcza-dédöregapám, Barcza István, ha Illyés Gyulát idézném, a pusztaiak között arisztokrata volt, mert a böröllei pusztán volt csősz. Tehát nem alkalmazott volt, mert Illyés Gyula szerint az ilyenek már a pusztai arisztokráciához tartoztak. Édesanyám evangélikus volt. Őket annak idején a XX. század egyik leghíresebb evangélikus püspöke, Gyurátz Ferenc eskette, mert a nagyapám, Dezső Lajos, a pápai evangélikus gyülekezetben presbiter volt. Ezután az esküvő után kerültek Felsőkelecsénybe, és onnan amikor visszakerült, mindvégig itt maradt Veszprém megyében. Alsószalmavár pusztán érte az első kommunizmus. És a pusztaiak megválasztották a három tagú vezetőségbe, ő volt az elnök, mondjam így, a direktórium elnöke? Fiát nem volt az direktórium, legalábbis a kutatásom szerint. Egyszerűen a szociáldemokrata párt indította meg a szervezkedéseket, nem a kommunista párt. Ennek a háromtagú vezetőségnek volt a vezetője az apám. A zsidó bérlő vagy tulajdonos elmenekült, rábízta apámra a pusztát. Apám becsülettel el is végezte a feladatot, megőrizte a teljes vagyont. Kielégítette a pusztaiakat, de amikor megbukott a kommunizmus és visszajött a tulajdo2 Acta Papensia VIII (2008) 1-2.
