Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Szemle - Borsay, Peter: The Image of Georgian Bath, 1700–2000. Towns, heritage, and history (Katona Csaba)
Szemle borough (1727-1788) és Thomas Lawrence (1769-1830), csakúgy, mint a — jórészt a filmfeldolgozásoknak köszönhetően — máig nagy népszerűségnek örvendő írónő, Jane Austen (1775-1817). Pedig a városnak vannak más hagyományai is bőséggel, a már említett rómain túl az angol nemzet megszületésének hajnala is köthető Bath-hoz: I. (Peaceful vagy Paceable, magyarul: Békés) Edgárt, aki 959-től volt az egyesített Anglia királya, itt koronázták meg 973-ban: ez ráadásul nem a korábbi beiktatási ceremónia szerint történt, hanem ún. császári ceremónia volt és a mai napig így történik a brit uralkodók megkoronázása. Mindez azonban elhanyagolható jelentőségű a Györgykor mítoszához képest. Aki klasszikus várostörténetet, horribile dictu fürdőtörténetet akar olvasni, annak bizony máshol kell keresgélnie, ez a kötet nem erről szól, hanem tartalmában híven követi a címet. A György-korabeli múlthoz kötődő imázs (ha úgy tetszik: legenda, mítosz) születését, formálódását, erjedését és érését, hangsúlyeltolódásait, sőt gyakorlati hasznosítását boncolgatja a szerző, bőséges irodalomra; részben a turisztikai célú kiadványokra, részben pedig — az előbbivel persze rokonítható — sajtóra, továbbá a szépirodalomra bátran alapozva. A romantika pedig ilyeténképpen porrá omlik lapról lapra: egy tudatosan kiépített és (fel)használt, nagyon is kereskedelmi (bevételközpontú) célt szolgáló imázs szándékolt kialakulását, formálását és folyamatos újjászületését kísérhetjük figyelemmel jószerivel napjainkig. Kettős arcú ez a teremtett múlt: részben szolgálja a várost, hiszen bevételt termel, ugyanakkor azonban jelentős mértékben megterheli azt. Felszínre szökik az, ami nem a turisták és látogatók szemének szól: hiszen Bath ma is élő város, nem valamiféle panoptikum. Ellentétek szövődtek pl. helyi lakosok és látogatók között, hiszen előbbiek egy része egyszerűen csak élni akar a maga városában, a másik viszont azért megy oda, hogy élvezhesse a György-korabeli hangulatot. Ilyeténképp kellett szembesülni pl. azzal, hogy mekkora terhet is jelenthet a kiaknázandó múlt: a rengeteg, egykori funkciójára már nem alkalmas, korszerűtlen, számos esetben leromlott épület sorsa égető kérdéssé vált az idők során: mi legyen az építészeti múlt remekeivel, amik mindinkább műemlékké szelídítik az élő várost? Józan érvek és a múlt tisztelete, a jelen érdeke és a kulturális örökség hagyatéka óhatatlanul ütközik egymással. A kötet szerkezete, a fejezetek felépítése már-már nyersen egyszerű: a szerző nem operál divatos, hosszú címekkel és hangulatfestő szóképi elemekkel, ugyanakkor tartalmában finom ecsettel dolgozva festi meg Bath imázsát. A kötet bevezető utáni fejezetében a György-korabeli fürdő imázsát 1830-ig Genesis cím alatt tárgyalja, döntően kortárs szövegek alapján. Ez a 266 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
