Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: A budapesti reformátusság története (Rendhagyó könyvismertetés)
Műhely művelődéstörténész harcokban megedződött, nyughatatlan, színes életét, rávilágítva ambiciózus tehetségükre, amely a következő nemzedékeknél is folytatódott, megőrizve a református egyház iránti hűségüket. A Danzigból érkező Victor családnak a magyar református egyház életében betöltött hivatásával Osztovitsné Bereczky Noémi foglalkozik. A család első, Magyarországon letelepedett tagja Németországból elindulva Belgrád után érkezett Budapestre. A szerző végigvezet azon a másfél évszázadon, amelynek során feltárul a Victor családnak (I. II. III. János, I. II. Ágoston ágak és leszármazottaik, valamint a család nőtagjai) a református egyház szolgálatában való elkötelezettsége, az egyházzal való szoros kapcsolata nemzedékről nemzedékre. Ugyanakkor megmutatja a másik hivatásukat is, mégpedig a pedagógia iránti vonzalmukat és a felnövekvő nemzedékek lelki, szellemi, testi nevelésében való buzgólkodásukat. Különösen figyelemreméltó a Vasárnapi Iskolai Szövetség keretében, valamint egyházzenei téren és a gyülekezetépítésben végzett tevékenységük. Igazi polgári-értelmiségi pályát futottak be a család tagjai, akik közül többen is kiemelkedő teljesítményű, alkotásokban jelentős életművet (teológiai, zeneművészeti, pedagógiai) hagytak maguk után örökségül. A családokat, életútjukat, tevékenységüket bemutató-értékelő tanulmányok mindegyike az adott család leszármazási tábláit is tartalmazza, jó áttekintést nyújtva az egész nemzetségről. Kása László nagyszerű történelmi-társadalmi tablót felvázoló tanulmányában egyetlen személynek, a rendkívül nagy hatású, fáradhatatlan, kiemelkedő szervező tehetséggel, tiszteletreméltó alkotóerővel megáldott Zsindelyné Tüdős Klárának életével, szerteágazó, felbecsülhetetlen értékű, az egyházat önzetlenül szolgáló tevékenységével foglalkozik. Rámutat arra a határozott értékrendre, valamint a magyar társadalom és kultúra polgári megújulásában való töretlen hitre, amely az egész családot, de Tüdős Klára későbbi férjét, Zsindely Ferencet is jellemezte. Áttekinti Tüdős Klára irodalmi és művészeti tevékenységét, részletesebben szólva a népi kultúra iránti vonzalmáról és ennek művelődéstörténeti vetületéről. A tanulmány döntő többsége azonban Zsindelynének az egyházi missziói munkában vállalt szolgálatával foglalkozik, azzal az odaadással, amellyel a Református Nőszövetség megszervezésében vett részt. Utóbbi pedig nem volt egyszerű feladat, hisz a gyülekezetekben végzendő hitbuzgalmi munkát és a szeretetszolgálatot egyszerre jelentette. Kosa László rávilágít arra a döntő életfordulatra, amellyel Tüdős Klára a felszínes, formális vallásosságot a bensőséges, mély, őszinte vallásossággal váltotta fel, így fogadva el a halálig tartó egyházi szolgálatot. Megismerhető a lelkigondozó, a belmisszióban munkálkodó, Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 241
