Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely 1860-ban Molnár György178 miskolci társulata szórakoztatta a füredi közönséget. Molnár visszaemlékezéséből többet is megtudunk: „A mindenütt lelkesedést keltő színtársulat Balaton-füredről Szegedre átutaztában Veszprémben 12 előadást tartott. A tizenkét játékot népszínművek, históriai drámák és Fenn az ernyő nincsen kas, meg Falusiak179 vígjátékok töltötték be."180 A tervek szerint augusztus 30-án Szegeden a Bánk bán c. drámát mutatták be.181 1866. szeptember elején Szuper Károly182 társulata lépett fel Veszprémben. Játékával meg voltak elégedve, a közönség mégsem jelent meg elegendő számban. A részvétlenség okát abban látták, hogy az izraelita családok közül csak a Hochsinger család váltott bérletet. A város első hetilapja, a Veszprém tudósítója a közönséget megrótta távolmaradása miatt.183 Kárhoztatta, hogy a helyi társadalom széthúzó: a nemesurak lenézik a polgárságot, az idegen (cseh, horvát, szlovák) eredetű, nevüket magyarosítok a „világért sem társalognának polgárnőkkel". „Sógorság-komaság az, mi a status-quot tartja". „Nagyságos M. úr ma nem lesz színházban, mert igen sok ott a polgárság. A gazdag és csinos zsidó nők örömest mennének színházba, s örömest bámul- tatnák és dicsértetnék magokat - de ki ülne a második sorba? ki tehetné ezt."184 178 Molnár György (1830-1891) színész, rendező, színházigazgató, író. 1846-ban lépett színpadra, társulataival számos vidéki városban megfordult. 1861-1864, majd 1867-1870 között a Budai Népszínház alapító igazgatója volt. A látványos színpadi produkció tudatos képviselője volt, aki a szöveget, zenét, tömegmozgatást, hang- és fényhatásokat egyenrangú elemként kezelte. Vö. SZÉKELY 1994. 520. Életrajza miskolci éveit, veszprémi szereplését nem említette. 179 SZIGETI József: Falusiak. Vígjáték három felvonásban. Először a pesti Nemzeti Színházban adták 1858. november 17-én. Teljes szövegét kiadta a Nemzeti Színházban meglévő súgókönyv alapján: BAYER 1914. 171-236. 180 MOLNÁR 1881. 289. 181 N. N.: Mi újság? = VU 7 (1860) 32. sz. (augusztus 5.) 388. 182 Szuper Károly (1821-1892) színész, színigazgató, színműíró és rendező. 1838-1846 között vándorszínész, ezután 35 éven át színigazgató volt. Társulatában tehetséges színészek fordultak meg. Négy színésznő-felesége volt, közülük az első (Mórocza Antónia) és a negyedik (Lukács Emília) volt a legismertebb. Vö. SZÉKELY 1994. 778. 1866. évi veszprémi működése nem volt ismert. Tudjuk, hogy a Korona vendéglőben elszállásolt református Szuper Károly „szinésztársasági igazgató" 1863. március 29-én vette feleségül Lukácsa János református szabómester és néhai Soos (Soós) Terézia lányát, az 523. szám alatt lakó 20 éves Lukácsa Emília hajadont. A lelkész félreértésből azt írta az anyakönyvbe, hogy Szuper 47 éves, valójában azonban 42 éves volt. A násznagy Pongrácz Dániel ügyvéd, a kiadó Kis Dániel volt. VREI Esketési anyakönyv, 1863. 183 Újdonságok. = Veszprém, 1866. szeptember 9. 86. (A lexikonokba a feleség neve már Lukács formában került be.) 184 Tárca. L.-v.: Pletyka. = Veszprém 1866. szeptember 9. 86-87. 186 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
