Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Hudi József: Adalékok a veszprémi színjátszás történetéhez (1723–1873)
Műhely 1845 márciusában Fekete Gábor színtársulata az Izer-féle vendéglő különtermében lépett fel. Első nap Czakó Zsigmond Kalmár és tengerész c. művét, másnap, március 25-én Szigligeti Ede Szökött katona c. színművét adták. A színikritika szerint a közönség sokat fejlődött: „óriási lépést tett a' polgárosodás azon téré felé, mellyen a' színészet nem nélkülözhető." Az igazgatót arra figyelmeztették, hogy változtasson a műsorszerkezeten: a színművek minden neméből változatosan adasson elő, bohóhazatokból csak keveset vagy semmit, s akkor számíthat a közönség pártfogására.134 1846-ban május 7-én Hevesi Imre135 színtársulata érkezett a városba. A Hirhegyi Alois álnevű tudósító ezúttal elsősorban a közönséget rótta meg: „Közönségünk - mint már több ízben tapasztalni kényszerültünk - nem erőteti meg magát a' kegyeletekben, nehogy megártson drága egészségének."136 Május 16-án, szombaton este fél nyolckor Dennery és Maillán francia szerzők Czakó Zsigmond fordította drámáját, a Maria, egy anya a' népből címmel mutatták be hat szakaszban az Izer vendéglőben.137 A drámát Berzevicziné jutalomjátékaként adták. A történet első szakasza (A' két nász) Sofia Bussires grófné falusi birtokán, a többi Párizsban játszódott. A második szakasz ,,A' rósz barát", a harmadik ,,A' lelentzház", a negyedik ,,A' gyermek", az ötödik „Az őrültek háza", a hatodik a „Carlo Mariano" címet viselte. A grófi család mellett parasztok, orvosok, ácslegények, kórházi alkalmazottak alkotják a drámában megjelenített társadalmat. A közönségszervezés hasznos módja volt, hogy a színlapra két sorban rányomtatták: ,,A' t. ez. honfiak, ’s tisztelt szépnem kegyes megjelenésükért esd / a’ Jutalmazandó." A tudósító az 1846. június 14-én kelt levelében már arról tájékoztatta olvasóit, hogy „színészeink búcsút vettek tőlünk".138 Hevesi társulata feltehetőleg már jóval korábban távozott a megyeszékhelyről. 1847 júniusában a Pécsi Dalszínész Társaság drámai és paródia csoportja Erkelné139 igazgatása alatt kereste fel Veszprémet. Június 19-én este fél nyolckor a Velence fénykorában játszódó, 5 szakaszból álló, A' tizek tanácsa titkos történettye (11 Bravo) vagy A' velencei nő c. drámát adták elő. Theodorát, a velencei nőt Erkelné, Bravo szerepét Ujfalussy Sándor játszotta. A darabot szintén Ujfalussy Sándor rendezte. A közönség 20, 10, illetve 6 ezüstkrajcárért nézhette meg az előadást. Az első szakasz ,,A' véres tör [tőr]", a második 134 Hirhegyi nevű levelező tudósítása. Regélő 1845.1. 14. sz. (április 5.) 448-449. 135 Hevesi Imre életrajza nem ismert. Vő. SZÉKELY 1994. 302. 136 Életképek 1846. 20. sz. (május 16.) 137 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1846. május 16. 138 Életképek 1846.1. félév, 25. sz. (június 20). 139 Erkelné életrajza nem ismert, a pécsi színészettörténetben sem szerepel. Vö. SZÉKELY 1994. 192., MÁRFI1998.140. Acta Papetisia VIII (2008) 3-4. 175
