Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely A kilenc mesterből mindössze egynek nem volt saját háza, de még Korb Mátyás mészároslegény is a sajátjában élt. Neki 1828-ban már szőlője is volt, legénnyel dolgozott, s egy tehén állt az istállójában, javakban való gyarapodása töretlen. Schrancz Antal jó nevű budai mészáros család sarja, apja is mester,48 Schrantz József. A székesfehérvári származású Engl Ferenc háza állapota miatt nem esett beszállásolás alá, néhány évvel később azonban az ingatlant (bizonyára új házzal) a jómódú Krems-Hackstock házaspár vette meg. 1828-ban Engl Ferenc polgár és neje elmúlt 60 éves, felnőtt lányukkal éltek saját, nagyméretű házukban, a szőlőt bérbe adták egy kereskedőnek, a családtagok továbbra is mészárosként dolgoztak. Több mészárosmester, akinek gyermeke, testvére mészárosnak tanult, más szakmákban tevékenykedő kontárnak adta bérbe lakását. így tett Böhm Sámuel,49 kinek felesége vitte tovább a széket, majd lemondott arról a fia javára, vagy Jobst József. Ő 1795-ben vidékről települt Budára, s bár csak 1833-ban halt meg, már 1828-ban sem űzte az ipart. Nála a saját testvére tanulta a szakmát, fiai vándoroltak, de annak nincs nyoma, hogy Budán folytatták volna a mesterséget.50 Rupp György bérlője is kontár, ő az Új utcai házat 1802- ben vette, székét Rupp Antaltól kapta, aki Újlakról települt a Vízivárosba. Rupp Györgyöt 1822-ben már nem mészárosként tartották számon („Gute Bürger"), fia is értelmiségi pályára lépett. Nem minden fiú követte sikerrel apját a mesterségben. 1815. februárjában a fiatal Schwendenwein Ferenc remeklése különös körülmények között és hatalmas érdeklődés mellett zajlott. A vizsgára a budai tanács ünnepélyesen meghívta a pesti mestereket51 Vélhetőleg az apa kérte meg fia számára 1814. március 16-án a vízivárosi Városi-házban elhelyezett, Eng(e)l János-féle székjogot, de nem kapta meg. Csak azt engedélyezték, hogy a saját halászvárosi házában állítson széket. A fiú később a céhvei és a várossal szemben engedetlen, vagyontalan, sikertelen mester lett. Apja, id. Schwendenwein Ferenc egy ideig Pesten élt és az ottani céhnek is tagja volt. Budára visszaköltözve 1816- ban elhunyt. Halála után özvegye és négy, felnőtt gyermeke örökölt: özvegye Seitler Katalin, a gyermekei Kratzer(né) Borbála, Ferenc, Eleonóra (23 éves) s Xavér Ferenc (22 éves). A vagyonos mesternek ingatlanai között volt egy 48 Schrancz Józsefen kívül ismert még a Vízivárosban György is, aki 1797-ben özvegyi székjogot vásárolt. 49 Böhm Ferenc 1829-ben lett mester (meghalt 1842-ben), Sámuel mesterré válásának ideje 1843. 50 BFLIV 1002.y. II.c. 228. Végrendelete 1832-ben kelt, abban vejét (Intresz György) és lányát, Annamáriát nevezte meg örökösként. 51BEVILAQUA1931. 481-482. 128 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
