Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban

Műhely gazdálkodni kezdtek vagy vagyonukból éltek. A háztartás szerkezete egy­szerű: gyermeket nevelő házaspár alkalmazottal. Ettől alig található eltérés: két helyen nem volt alkalmazott, egy helyen a családdal élt az anyós, egy gyermektelen házaspár albérlőt tartott (53 éves nőtlen tisztviselő nemes em­bert). 22 gyermek élt otthon, elsősorban fiúk: négy háztartásban 3 fő, egy család 6 gyermeket nevelt. A távollévő fiúk közül a 22 éves Jobst János mé­szároslegényként vándorolt Magyarországon, miközben Jobst András le­gényként dolgozott a saját fivérénél. Vándorolt Schwendenwein Gyula Fe­renc is, csakhogy ő már 40 éves volt. Értelmiségi pályára lépett a 26 éves Schrancz Antal, aki Pesten lett kancellista. A háztartások a sok alkalmazott miatt népesek (5-10 fő). A 15 alkalma­zottból 12 férfi (8 legény, 2-2 inas és kocsis), 3 nő. E nagyszámú alkalmazott azonban csak 5 háztartás között oszlott meg. A mészároslegények származá­si helye Csehország, Ausztria, Morvaország (de pl. Johann Friedl már 10 éve Magyarországon élt, honosnak számított), Sopron, Pest és Buda. (Az alkal­mazottak nagy száma, gyakori cserélődése, egyben a szakma jövedelmező­sége miatt a legények gyakran becstelen eszközökhöz folyamodtak. 1810. április 10-én a Helytartótanács elrendelte, hogy „a mészárosok mesterkedéseinek s gyakori rosszhiszeműségnek, valamint a közösség dolgait nem mindig szemmel tartó eljárásainak"*6 vessenek gátat úgy, hogy a székekben mindig legyen ott a mester felesége, felnőtt gyermeke, s ők szedjék a vevőktől a pénzt, ne pedig a legények. 46 47 Igaz ugyanakkor, hogy 1815. január 10-én a céhek ügyvéd útján léptek fel a legények védelmében, mikor a hadköteleseket munka közben összefogdosták.) 46 BEVILAQUA1931.475-476. 47 1833. január 6-án a céh ismét elővette a legénykérdést: nem kötelezhették arra a meste­reket, hogy őrizzék legényeiket (mi van, ha a mester özvegy, gyermektelen, öreg, beteg, kisgyermekes, gyermekei túl fiatalak, iskolába járnak, a mester sokat van vidéken stb.); a legényeket ugyanakkor nem hajlandók fenyíteni, mert sokan mészárosmesterek fiai. BEVILAQUA1931. 554. 126 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.

Next

/
Thumbnails
Contents