Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely nem mellesleg szükségessé tette az egységes, mindenkire érvényes szabályozást. 1805-ben a Helytartótanács Magyarországon megkezdte a céhek kiváltságleveleinek felülvizsgálatát, ami 1815-ig elhúzódott14. 1813-ban a Közönséges céhbeli cikkelyek (Generales articuli coehales) kiadásának az volt az elsődleges célja, hogy a kézműveseket megvédje a konkurenciától (adott esetben a kereskedőtől, a kontártól), egyúttal kötelezte a mestereket a supplikánsok befogadására15. A zárt céhek a mesterjogot örökletesnek tartották, így a mészárosok is eladták, átruházták a székjogot.16 A nyílt céhek ilyen módszerekhez nem nyúlhattak, ők egy idő után a sok kérelmező miatt a remeklést szigorították. A Közönséges czéhbeli czikkelyek rögzítették a céhes munkavégzés szabályait: az inasok 6 hét próbaidő után vállalhattak munkát a mesternél, ehhez be kellett mutatni keresztlevelüket (az 1850-es években már törvénytelen születésűeket is felvettek, bár a rendelet eleve kimondta, hogy a törvénytelen születés nem lehet akadálya a szakma tanulásának). A vidékieknek a földesúrtól távozási engedélyt kellett szerezni, és egy olyan jótállót találni a városban, aki fizette a taníttatás költségét. Az inasévek változóak: az ácsok, pékek 2 évig, az órások 4 évig, a többiek 3 évig tanultak.17 A legényeket a céhszabályok kötelezték 3 év vándorlásra, a privilégiumok azonban ebben is eltérhettek. A nagy szakértelmet igénylő órásoknál pl. 4 évet írtak elő.18 Az összes legényidő a mészárosoknál 10-20 év is lehetett, a lakatosoknál, asztalosoknál 8-15 év, ezért kellett vándorkönyvvel dokumentálni, hol fordult meg ezen idő alatt a kérelmező19 A céhszabályzat lehetővé tette a vándorlás alóli felmentést. Az engedélyt a Helytartótanács, illetve a minisztérium adta meg akkor, ha családi okok miatt az illető nem hagyhatta el a várost huzamosabb időre, de a vándoridőt legényként helyben ledolgozta (ez gyakori a mészárosoknál). Egyértelműen nem írták elő, de több céh is megkövetelte a külföldi vándorlást (pl. lakatosok, asztalosok). Nem dolgozhattak kontárnál, viszont a gyári gyakorlati idő 14 BERLÁSZ 1967. 570. 15 Erről: DÓKA 1972. 99. 16 DÓKA 1972. 115.1834-ben még úgy szólt a rendelet, hogy mészárszék nem vehető zár alá. 1840-ben már lefoglalhatták, ha a tulajdonos csődbe ment, vagyis hallgatólagosan elfogadták a céh szokásjogát. 17 Az inasévek alatt sokan meghaltak, vagy felhagytak a tanulással. Ennek a hierarchia is oka volt: 1801-ben intézkedést kellett hozni az újoncok beavatásakor brutálisan viselkedő budai asztaloslegények ellen. KASS1CS 1835. 27. 18 A legények vándorévei egyes esetekben túl hosszúra nyúltak, s visszaélésekre vezettek: 1811-ben felvetődött, mi a teendő a titokban házasodó legényekkel. 19 DÓKA 1972.104. Acta Papensia VIII (2008) 3-4. 119
