Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)
2008 / 3-4. szám - Műhely - Holló Szilvia Andrea: Mészárosok és pékek a budai Vízivárosban
Műhely dott. A nagyobb vásárokat hétfőn a Tabánban, szerdán a Vízivárosban, szombaton a Várban tartották4. A Víziváros a XIX. század elejéig a középkori városfalak közé szorított területen élte mindennapjait5. A töröktől való 1686. évi visszafoglalás során a város szinte teljesen megsemmisült, de az ősi utcaszerkezet megmaradt. A Fő utca a rómaiak óta elsőrendű útvonal volt, a polgári városközpont évszázadok óta a mai Batthyány tér: ott vagy annak környékén állt a harmincad- hivatal, a pénzváltó, a főposta, a főlutri, számos fogadó és kereskedelmi lerakat, ott tartották a vásárokat6. A XIX. században a vízivárosi lakosság birtokba vette a városrész teljes területét, egyre közelebb húzódott a várfalhoz, ezért 1850-ben 30.000 Ft-ot irányoztak elő arra, hogy az Albrecht főherceg (ma Hunyadi János) út fejlesztésével akadálymentessé tegyék a Víziváros és a Vár közti kapcsolatot. A Lánchíd megépülésével pedig könnyebbé vált a Pestre való közlekedés. A Víziváros három, egymástól élesen el nem választható részből állt. Északon, a Fő utca tengelyére futó utcákban főleg ipari napszámosok, kapások éltek. Csak azok az iparosok választották a környéket, akiknek munkájához feltétlenül szükséges volt a Duna közelsége (pl. molnár). A Vár alatt és a Halászvárosban jómódú családok laktak az őket kiszolgáló bejáró személyzettel, finomabb kézműiparral. A Fő utca és közvetlen környéke minden réteget tömörített, a mezőgazdasági dolgozók kivételével.7 Buda, mely a XVIII. században még társadalmi, gazdasági, politikai értelemben versenyképes pozícióban volt Pesttel, a következő évtizedekben egyre inkább kezdett gazdaságilag a testvérvárostól leszakadni. A megváltozott körülményekre a szakmák eltérő módon reagáltak: egyes mesterségekre az általános elszegényedés jellemző, míg a kihívásokra érzékenyebben reagáló, gyorsabban alkalmazkodó, modem szakmák megőrizték addig kivívott pozícióikat. 4 BERLÁSZ 1967.554. 5 ZAKARIÁS 1957. 280. A mai Bem tér - Bem lózsef utca - Margit körút - Széna tér - Körmöczi utca - Lovas út - várfal - Sándor Móric lépcső - Szarvas tér - Duna-part által határolt területről van szó. 6 SZIGETI 1933. 21. 7 A kiegyezés idejére a Víziváros hivatalnoknegyed lett, a helyi születés ténye is érdektelenné vált. HORVÁTH J. 2003. TBM 31. 116 Acta Papensia VIII (2008) 3-4.
