Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Kovács I. Gábor: Prozopográfiai források és módszerek felhasználása a magyar társadalomtörténetben
Műhely ugyanazt próbálja körülírni, s lényegében mind a három bizonyos szempontból igaznak is látszik. IRODALOM KOVÁCS I. Gábor 1986. = A tudáselit Magyarországon a két világháború között. (Intézményi szerkezet, pozíciók és személyek három időmetszetben.) Konferenciaanyag, Visegrád. KOVÁCS I. Gábor - KENDE Gábor 2006. = Egyetemi tanárok rekrutációja a két világháború közötti Magyarországon. In Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Bp. KÖVÉR György 2001. = Magyarország társadalomtörténete a reformkortól az első világháborúig. In Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., 9-186. KÖVÉR György 2002. = Kulturális rétegződés és társadalmi értékrend a magyar középosztály történetében. In Vonyó József (szerk.): Társadalom és kultúra Magyarországon a 19-20. században. Pécs, 25—45. LAKATOS Ernő 1942. = A magyar politikai vezetőréteg 1867-1918. Bp., LENGYEL György 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Bp., LENGYEL György 1993. = A multipozícionális gazdasági elit a két világháború között. Bp. RUDAI Rezső 1936. = A politikai ideológia, pártszerkezet, hivatás és életkor szerepe a magyar képviselőház és a pártok életében (1861-1935). Bp. Summary I. GÁBOR KOVÁCS The usage of prozopographic sources and methods in the history of the Hungarian society With the help of an ongoing research relative to the historic elite, the lecture exempiflies what possibilities of interpretation can be attained by a prozopography which is based on a wider cross-section, rich in data. Instead of routinely applying macro-structures which might produce a static approach, using the extensive richness of methods and sources, being open to the variety of dimensions, we had a chance to rethink in an inductive way the formation of social sturc- tures and social groups. Using and structuring the combinations of different variables and data, we were able to classify the fathers of the elite (university teachers) between the two World Wars into three different structures. One of the models was constructed according to occupation, financial conditions, salary, rank and prestige, as well as education, denominational background and the type of settlement. The research made it clear that 97% out of the 568 university professors came from the middle class. The second model was based on ranks and the hierarchy of prestige. The social structure of the middle class people employed in public services can be described with the help of daily wage, rank and salary group. The third model tries to identify the historical changes of feudally-legally determined social groups through an analysis of ethnocultural background, relationships, ways of education , culture and ways of life. 72 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
