Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Zsidó ifjak a Pápai Református Kollégiumban 1848 előtt
Műhely ideiglenesen óraadó tanárként hébert és francia nyelvet tanított az intézményben.29 A város zsidó „polgársága",30 értelmisége nemcsak a Pápai Kaszinó termeiben, hanem a kollégiumban is megfordult. Pserhoffer (Pserhofer) Sámuel (1802-1879) pápai izraelita orvos az 1844-ben alakult kollégiumi betegse- gélyző egylet, az ún. Jótékony Egylet felkérésére a beteg diákok gyógyítását vállalta, amiért csak jelképes évi díjat kapott.31 Az elmondottakból leszűrhető az a tanulság, hogy a pápai kollégium már a reformkorban is nyitott volt a más felekezetűek irányába. Evangélikusok korábban is, ekkor is szép számmal tanultak az intézményben, őket követték a zsidók, majd az 1847/48. tanévben az első katolikus is beiratkozott. Deli Mihály pápai uradalmi kocsis (valószínűleg parádéskocsis) Mihály nevű fia az V. gimnáziumi osztályban kezdte kollégiumi tanulmányait.32 A hamvaiból újjáéledt „anyaoskola" fenntartása — számottevő, gazdálkodásra alkalmas ingatlanok, haszonvételek híján — elsősorban a dunántúli református gyülekezetek áldozatvállalásán, továbbá egyes családok, személyek jótékonykodásán nyugodott. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a zsidóságon belül a tanintézet szolgáltatásait leginkább igénybe vevő pápai zsidóság is fontosnak tartotta a kollégium fejlődését, s ennek megfelelően anyagilag is támogatta azt. A leírt jelenség azért érdemel figyelmet, mert a mintaadónak számító debreceni és sárospataki kollégium jelenlegi ismereteink szerint a vizsgált periódusban kirekesztette a zsidókat.33 29 DREL I. 3.b. Főiskolai tanács (Ecclesiastico-scholasticum Consistorium) jegyzőkönyve. XI. 1850. Őszutó (november) hó 21. No. 45. Lőw Lipót tanár lemondása Pápáról való elköltözése miatt. Lőw emiatt csupán néhány hétig tanított az intézményben. 30 Zsidó nem nyerhetett polgárjogot, ezért a polgár szó csak foglalkozásukat, s nem renditársadalmi állásukat jelöli. 31 Életrajza SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XI. Bp., 1906. 202., segélyegyleti működéséről KRÁNITZ Zsolt: „Oh, fájdalom...!" A pápai kollégiumi Jótékony Egylet története. = Acta Papensia I (2001) 3^t. sz., 135-150., különösen 140-141. 32IIUDI-KÖBLÖS 2006. 661. 33 A sárospataki kollégium 1830 előtt csak a magyar és nem magyar reformátusokat, evangélikusokat és az görögkeleti vallásúakat, s kivételes esetben a katolikusokat fogadta be, bár katolikusok befogadását a helytarótanács is tiltotta. Vö. UGRAI János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium 1793—1830. L'Harmattan, Bp., 2007. 111—114. A debreceni kollégiumtörténeti művek nem említik a zsidó tanulók jelenlétét. Vö. BARCZA József (szerk.): A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988., RACZ István: Debreceni deákok. Forrásgyűjtemény. Debrecen, 1997. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 61
