Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

1-2. szám - Műhely - Hudi József: Zsidó ifjak a Pápai Református Kollégiumban 1848 előtt

Műhely 1830/31 58 1 1,7 1831/32 55 2 3,6 1832/33 55 1 1,8 1833/34 65­­1834/35 74 6 8,1 1835/36 73 9 12,3 1836/37 83 8 9,6 1837/38 79 5 6,3 1838/39 83 2 2,4 1839/40 81 5 6,2 1840/41 81 3 3,7 1841/42 75 7 9,3 1842/43 81 6 7,4 1843/44 67 4 6,0 1844/45 78 26 33,3 1845/46 87 17 19,5 1846/47 69 20 28,9 1847/48 85 16 18,8 Összesen 2434 176 7,2 A továbbiakban az oktatás ezen „bemenet" oldalát vizsgáljuk meg köze­lebbről. Az általunk összeállított iskolastatisztika azt mutatja, hogy 1815/16- ban 9 izraelita tanuló iratkozott be, 1816-1833 között viszont 1-5 között in­gadozott a zsidó diákok száma. 1834 után létszámuk tendenciájában enyhén, 1844-től drasztikusan emelkedett, arányuk pedig — három tanévet kivéve — tartósan 5% fölött maradt, 1844-től a tanulók megyedét-harmadát tették ki. A tanév novembertől augusztus derekáig tartott. Beiratkozás (és eltávozás) nem csupán év elején, hanem év közben, gyakran a második félévben is történt, így tanéven belül is hullámzott a diáklétszám. Az osztályba sorolás alapja a ko­rábban megszerzett tudás volt, ami azt jelentette, hogy megfelelő előtanulmány híján 10-14 évesek is bekerültek az elemi iskolai csoportba. Nem számított rendkívülinek, ha az egy osztályba járók között 4-5 év korkülönbség volt. Ha iskolatípusok szerint bontjuk két csoportra a beiratkozottakat, azt ta­pasztaljuk, hogy a tanulóknak valamivel több, mint mintegy negyede (46 fő) iratkozott be a gimnázium elemi tagozatába, a többség a gimnáziumi osztá­lyok valamelyikében folytatta középfokú tanulmányait, miután magánúton vagy valamely nyilvános iskolában megszerezte a szükséges alapismerete­ket. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 55

Next

/
Thumbnails
Contents