Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma 1598–1621
Műhely előtt fizikai kérdésekben respondeál 1602. március 13-án30, végül a hallei egyetemi könyvtár őrizte meg a Salomon Gesner teológiaprofesszor előtt 1603. november 22-én megvédett vizsgatéziseit.31 Ez utóbbi kettőt Weigmann Bártfa város elöljáróinak ajánlotta, hiszen a város alumnusa lehetett. Weigmann 1604. május hó közepén indult vissza hazájába wittenbergi magiszteri (?) fokozatával a tarsolyában.32 Néhány napot Boroszlóban töltött, itt Sárossy Mártonnal - Rákóczy Zsigmond íródeákjával - és gönczi Szabó Györggyel, Kassa város egyik jeles kereskedőpolgárával találkozott. Szabó néhány hónap múlva már a kassai magyar polgárság és az ottani Bocskai- párt hangadója volt.33 Weigmann útja a tescheni hercegség fővárosán keresztül vezetett, ahol a helyi iskola vezetőjével és az udvari prédikátorral is bejegyeztetett albumába. Ez utóbbi — Georgius Fabricius - azonos a későbbi (1609-1617) kassai német vezető lelkésszel, kinek prédikációi nyomtatásban is megjelentek.34 Weigmann júniusban érkezhetett meg a Szepességbe — Lőcsére - ahol Paulus Hertelius szepesi kamarai regesztrátor és a korábban szintén Wittenbergben tanult Petrus Zabeler elsőpap fogadta. A néhány 1604—1606 közötti albumbejegyzés némi magyarázatra szorul. Bocskai álmosdi győzelme (1604. október 15.) után a hadi események felgyorsultak és közvetlen hatással voltak Felsőmagyarország városainak életére is. A zömmel németajkú, lutheránus polgárságot kezdettől dilemma elé állították a kibontakozó események. Egyfelől egy hagyományos császárpár- tiság és a magyar rendiséggel szembeni ellenszenv, másfelől a császári seregek beszállásolásának katasztrofális gazdasági folyományai és az éppen ezidőben kibontakozó Habsburg protestánsellenesség arra ösztökélték a városi polgárságot, hogy a szabadságharc egész ideje alatt némi opportunizmussal az éppen aktuális hadműveleti helyzettől függően viszonyuljanak a két szembenálló félhez. Kassa talán kivételt képezett, a városvezetés és Bocatius János városbíró már 1604. október 28-án hűséget esküdött Bocskainak és azt mindvégig meg is tartotta. Bártfa és Eperjes november 10-11-én hitlevelet bocsátott ki Bocskai felé, ám a császáriak sikertelen kassai ostromát követően Basta menekülő, visszahúzódó seregét Eperjes - némi huzavona 30 VD 17 23:327225N 31 VD 17 3:015140P 32 A látókörünkbe került források egyikében sem szerepel a szokásos M betű a neve előtt, azonban hosszú peregrinádója végén Wittenbergben hihetőleg megszerezte a magiszteri fokozatot. 33 J. UJVARY Zsuzsanna: Kassa és a Bocskai-szabadságharc kezdete. = Confessio 2006/3. 38-50. 34 RMNY 1015. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 37
