Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma 1598–1621
Műhely nagytanács szóvivőjének választották, Simon Massa - kinek apja is Witten- bergben tanult - 1608-ban már meghalt, Daniel Reipthius Vidombákon, majd Feketehalmon volt lelkész, utóbb barcasági dékánná választották.26 A szászkeresztúri Nicolaus Schwartz későbbi pályafutása számunkra ismeretlen.27 A Turóc vármegyei David Eliae, aki 1599-ben a mosód iskola tanulója volt, hazatérte után lelkészként működött.28 A kassai Johannes Matern 1597- ben — nagyőri v. bártfai (?) diákként - verset írt a Horváth (gradeczi Stansith) Gergely halálára Nicolaus Erhard bártfai rektor által összeállított gyűjteménybe.29 Horváthnak Márk nevű fia - aki korábban, mint már említettük, a bártfai iskolában tanult Weigmann-nal és a fenti Maternnel együtt - rendkívül szép, címeres üdvözlettel örökítette meg nevét. Késmárki Thököly Miklós (a Nádasdyakkal, Thurzókkal, Homonnayakkal, Révayakkal rokonságban álló előkelő evangélikus főnemes, báró Thököly Sebestyén fia) ebben az időszakban Görlitzben, majd Heidelbergben tanult, bejegyzése wittenbergi látogatásakor kerülhetett Weigmann albumába. 1604-ben, Weigmann utolsó peregrinusi esztendejében jegyezték be nevüket a besztercebányai Laurentius Ossitius, a bajmóci Nicolaus Fidicinis (Thurzó György alumnusa, hazajövetele után biccsei tanító és lelkész, 1622 után superintendens), Martinus Sculteti (Severinus Sculteti bártfai lelkész fia, Thurzó György biccsei iskolájának rektora - s mint ilyen, Thurzó Imre tanítója —, majd személyi titkára és bécsi megbízottja lett), Petrőczy Miklós (a Mohács után Horvátországból Trencsén megyébe került és evangélikussá lett nemes család leszármazottja), továbbá Christianus Pertinger és Jacobus Aichinger pozsonyi származású diáktársak. Négy esztendei peregrinációja során Weigmann a szokásoknak megfelelően igyekezett legnevesebb professzorai és más jeles, tudós személyek aláírását és bejegyzését megszerezni, de hangsúlyosan tettenérhető az útra bocsájtó felsőmagyarországi evangélikus közeghez (Thurzó - Horváth - Erhard - Sculteti) közelállókkal, annak szellemi holdudvarába tartozókkal való lankadatlan kapcsolattartás is. Wittenbergi egyetemi éveinek egy-egy jelentősebb mozzanatát három nyomtatvány örökítette meg: a Horst-féle kötet négyrendbeli kiadásáról már szóltunk, továbbá a wolfenbütteli Herzog August könyvtárban maradt fenn az a négyleveles nyomtatvány, amelyben Jacobus Cocus orvosprofesszor 26 SZABÓ - TÓNK: i. m. 341., 389., 699., 955., 2479. sz. 27 Uo. 2114. sz. 28 RMNY 852., 1705. 29 RMNY 789. 36 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
