Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban

Műhely ható el egymástól könnyen vagyis alakja alkalmas volt arra, hogy mindkét hiedelem elemei hozzákötődhessenek. Pedig némi különbség azért adódik a kettő között: a táltos ugyanis együtt születik a tudományával, azaz kezdettől jelek mutatják kiválasztottságát - ezek egyike a burokban születés, amely Csokonaira applikálva is felbukkan az egyik, már emlegetett anekdotában. Ezzel szemben a garabonciás, akihez hozzátartozik a szegénység, a kopott öltözet és a vándorlás képzete, tanulással jut tudása birtokába. Azokba a házakba, ahová bekopogtat, tejet, kenyeret vagy tojást kérve, magával viszi a kezében a könyvét,66 amellyel képes varázsolni, például vihart és jégesőt támasztani.67 A garabonciás alakjához tehát a betű ismeretének mágikus erővel való felruházása is hozzátartozik, s ez jól harmonizált a diákként vándorló Cso­konairól ismeretes történetsémával. Ehhez igen érdekes adalékot jelent Szűcs Sándor kis cikke a hajdúhadházi, ún. Csokonai-pajtáról, amely szerint egy meg nem nevezett adatközlő, a „vénkerti öreg csősz" gyermekkorában, amely még a XIX. század második felére eshetett, látott a pajta falán egy képet: azon „egy deák volt kifestve, csizmáson, zsinóros zöld ruhában, egyik kezében könyvet tartott, a másikban kulacsot. Felébe az volt írva piros be­tűkkel: Én vagyok, - alája feketével: Csokonai Vitéz Mihály."68 Vagyis Cso­konai diák mivolta - ezek szerint - erősen összekapcsolódott a könyv birtok­lásának képzetével, s noha eszerint az adat szerint ehhez itt és ekkor nem rendelődött hozzá ugyan a garabonciásság, ez lehetett az a pont, ahol ezek az attribútumok elnyerhették a helyüket egy ilyen karakterű narratívában. Ennek további kiépülését mutatja az Ortutay Gyula révén nevezetessé vált mesemondó, Fedics Mihály egyik meséje, amelyben Csokonai úgy válik képessé mágikus cselekedetekre, mint például a szalmából eleven disznók teremtésére, hogy megszerez egy misztikus módon született, külön a pápa számára írott könyvet.69 Ez a közlés azért is különösen érdekes, mert Fedics a meséhez hozzákap­csolta még azt a megjegyzését is, hogy a Csokonai-szobron - itt nyilván Izsó Miklós egészalakos alkotásáról van szó - is látható ez a mágikus könyv.70 Ez a megjegyzés ugyan sajátos félreértésen alapul, hiszen Izsó 1871-ben felava­66 HOLLÓ Domokos: A garabonciás diák alakja a magyar néphagyományban. = Ethnographia 1934. 19-20. 67 Vö. DÖMÖTÖR Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp., 1981, 114-118. 6B SZŰCS Sándor: A „Csokonai-pajta". = Uő., Feljegyzések XI—XII. Tájak, emberek, történe­tek. Szerk.: Örsi Zsolt. Karcag-Túrkeve, 2003. (Alföldi könyvek 3.) 142. 69 ORTUTAY Gyula: Csokonai, Fedics Mihály meséje. = Nyugat 1940. 288-290. 70 ORTUTAY 1940. 290. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 341

Next

/
Thumbnails
Contents