Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban
Műhely forrást feltüntette volna - átírt bizonyos szövegeket mint például A' pillangóhoz című verset.45 A második egység (Idylliumok) elé illesztett előszó pedig már néven nevezve is utalt Csokonainak az idillekről kialakított felfogására.46 Mindez azonban a kor tipikusnak tekinthető irodalmi felfogása alapján még aligha minősíthető plágiumnak - Kazinczy és Szemere ilyesmit sugalló megjegyzései már egy modernebb irodalomszemlélet nevében minősítenek így egy archaikusabb irodalmi szövegalakítási módot. Hubay ugyanis imitálta Csokonait Kölcsey kritikája pedig ezt észlelte igen érzékeny módon; kárhoztatni pedig azért kárhoztatta, mert ha az imitált szerző Csokonai, az óhatatlanul olyan tiszteletet jelent, amelyet Kölcsey indokolatlannak és erősen kultikus jellegűnek érezhetett. Kölcsey Csokonait azért is minősíthette oly annyira élesen, mert ezzel a beállítódással akart polemizálni47 - s így egyébként, akarva, nem akarva, részt is vett a kultusz fönntartásában. A kritikára adott válaszok jól mutatják ugyanis, hogy a kultuszon kívülálló értékelésre tett kísérlet provokációként értelmeződött, a populáris olvasatot képviselő értelmező közösség néhány, a professzionális irodalmi működés irányában is nyitott tagja Csokonai kultikus felmagasztalásával válaszolt erre. Jó példa erre Horváth Adámnak a Tudományos Gyűjtemény 1818-as évfolyamában névtelenül publikált verse ( A' meg-haltt Csokonai Vitéz Mihály, az élő Kölcsey Ferencznek),48 illetve az ugyanebben az évben Némethi Nagy János név alatt megjelent, önálló kötet, amely a Kölcsey-kritika mellett Domby Márton életrajzát is minősítette.49 A Csokonai-recepcióban kimutatható kultikus irodalomértés mellett azonban számolnunk kell másféle, elsősorban az oralitásban megragadható, folklórjelenségként megmutatkozó befogadással is.50 Mivel azonban a folkActa Papensia VII (2007) 3-4. 337 45 A vers címe ez esetben nem változott: A' pillangóhoz = H. Hubay Miklós' költeményes munkái. Pesten, 1810. 35-36. 46 „Minthogy a' Magyar Literatúra, még ezen nemével a' Poesisnek, nem ditsekedhetik tsak annyira- is, mint annak más Nemeivel, úgy hogy Csokonai Vitéz-Mihály a' mellé az edgyetlen egy Eredeti Idylliuma mellé tett Jegyzésébe, a' mely az ő Alkalmatosságra írott Múnkái közt találtatik, úgy fejezi ki magát, mint leg első, a' ki ezen Nemébe a' Magyar Poesisnek eredeti próbát tett; szükségesnek láttam itt ezen Jegyzésemet Édes Hazámmal közleni." H. HUBAY 1810.105. 47 A Csokonai-recenzió értelmezésére lásd GYAPAY: i. m. 133-243. 48 A szöveget újraközölte: KÖLCSEY 2003. 555-563. 49 A szöveget újraközölte: KÖLCSEY 2003. 563-586. Megjegyzendő, hogy legutóbb Fórizs Gergely azt valószínűsítette, hogy a Némethi Nagy János álnév alatt szintén Horváth Adám rejtőzik: FÓRIZS Gergely: Horváth Ádám (?) ismeretlen levele Berzsenyi Dánielhez. = ItK 2006. 558-564. 50 Ezeknek teljességre törekvő összefoglalását lásd LUKACS László: Csokonai a néphagyományban. = Limes 2005. 3. sz. 61-99. A Csokonai-szakirodalomban természetesen rendszeresen
