Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Műhely - Papp Péter: A vasúti és közúti közlekedés helyzete a Dél-Dunántúlon az 1920-as években

Műhely országot behálózó MÁV-internátusok. 1923-24-ben a vállalat tervbe vette néhány internátusának bezárását, köztük a kaposvárit is. Az államvasút azon alkalmazottai, akiknek szolgálati helyük vagy a lak­helyük közelében nem volt iskola, nem tudtak megfelelni az 1868. évi 38. te. és az 1921. évi 30. te. által előírt beiskolázási kötelezettségének. A rossz meg­élhetési körülmények miatt, gyermekeiknek más - önköltséges - internátus­bán való elhelyezésére, pedig nem is gondolhattak. Ezzel a problémakörrel számos képviselői interpelláció18 is foglalkozott, noha konkrét eredményeket sajnos nem értek el. Ezt a problémát az ország általános gazdasági stabilizá­ciója az 1920-as évek végére lassan megoldotta. Tolna vármegyében a vasúthálózat bővítésének az igénye kötötte le az energiákat. A megye vasúthálózata a dualizmus idején hiányosan épült ki, ami leginkább abban tárgyiasult, hogy a keleti részek nem rendelkeztek olyan vasúti összeköttetéssel, amely a megyeszékhellyel biztosította volna a közlekedési és így részben a gazdasági kapcsolatot is. 1925-ben, a térségben érdekelt gazdasági és politikai szereplők - a megye alispánja, Szekszárd város polgármestere, országgyűlési képviselők, nagybirtokosok és pénzügyi szakemberek - részvételével Pakson egy „érdekegyeztető" értekezlet ült össze. Célként fogalmazták meg, hogy a Szekszárd és Dunaföldvár között fekvő községeket jobban be kell vonni a megye közlekedési hálózatába.19 A dunaföldvári járás termékeny földjeinek vidéki, főként paraszti lakos­sága vasúti összeköttetés nélkül maradt. A természeti akadályok, a mocsaras területek és a pénzhiány nem tették lehetővé a Paks-Szekszárd közötti vasút megépülését. Tolna megye alispánja ezzel összefüggésben kifejtette az érte­kezleten, hogy Trianon után az ország rá lett kényszerítve a belterjes gazdál­kodásra, ennek nélkülözhetetlen feltétele lenne azonban vasúti összekötte­tés. A Pakson összehívott értekezleten a megbeszélések tárgyát képezte to­vábbá egy olcsó kamatozású, hosszúlejáratú kölcsön megszerzése is.20 A kérdés vizsgálatánál több szempontot kellett figyelembe venni. A kor­mányzat által tervezett dunai vasúti híd szükségessé tette a megye közleke­dési koncepciójának átalakítását. A földvári vasúti híd - amely 1928 és 1930 között készült el21 - egy könnyebb kapcsolódási lehetőséget teremtett a Du­na túlpartjával, ami a megye gazdasági és forgalmi irányait gyökeresen 18 Homonnay Tivadar képviselői interpellációja a kereskedelmi miniszterhez. = Képviselő- házi Napló, 1924. 07. 02. 14. kötet, 34. ülés, 324. 111 Tolna Megyei Újság, 1925. 01. 24. 3. sz. 1. 20 Tolna Megyei Levéltár (TML) Alispáni iratok. 1925. 03. 31./3. rkgy./5506. alispáni/1925/11. 21 Dunaföldvári vasúti híd. = http://www.hu.wikipedia.org/wiki/Besz%C3%A9des l%C3%B3zsef h%C3%ADd Acta Papcnsia VII (2007) 3-4. 315

Next

/
Thumbnails
Contents