Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Bozzay Réka: Dunántúl és Pápa kapcsolata a németalföldi akadémiákkal a XVII-XVIII. században
Műhely peregrinációban résztvevő igen nagyszámú teológushallgatót érintette kedvezőtlenül. A hollandiai egyetemek mellett szólt, hogy a 30 éves háborúban hadszíntérré váló német városok amúgy sem voltak biztonságosak, így Ode- ra-Frankfurtot és Heidelberget is egyre kevesebb kálvinista látogatta. Harmadik okként említhetjük, hogy a németalföldi egyetemek igyekeztek különféle juttatásokkal magukhoz csalogatni a jó hírnévnek örvendő magyar diákokat.4 Az első protestáns egyetem alapjait északon Orániai Vilmos tette le Leidenben, 1575. február 8-ai keltezésű alapító okiratában.5 Tíz évvel később jött létre Frízföld akadémiája Franekerben,6 ahol a diákok megélhetése jóval olcsóbb volt, mint Leidenben, ezért ide iratkozott be a vizsgált korszakban a legtöbb magyar és erdélyi hallgató. A XVII. század közepén újabb felsőoktatási intézményeket hoztak létre az egyre gazdagabb hollandiai tartományok: Groningenben 1614-ben7 jött létre egyetem, Deventerben 1629-ben, míg Amsterdamban 1632-ben alapítottak „Athaeneum illustre"-t, vagyis tudományos fokozat kiállítására nem jogosult felsőoktatási intézményt. 1636-ban alapították a negyedik egyetemet Utrechtben,8 amelyik különösen a XVIII. századtól kezdve játszott fontos szerepet a magyarországi diákok hollandiai peregrinációjában, a XIX. századtól pedig majdhogynem kizárólagos szerepre tett szert. Az ötödik egyetemet 1648-ban9 nyitották meg Harderwijkben, jelentősége a magyarok hollandiai egyetemlátogatását illetően elenyésző volt. A 18. század végéig zavartalanul folyt a felsőfokú oktatás Hollandiában, a francia forradalom kitörése után 1795-ben francia csapatok foglalták el az országot, a kint tartózkodó diákok hazatértek, majd újból csak 1800-ban jelentkeztek magyarországi hallgatók. 4 Az utrechti, franekeri, groningeni egyetem magyarokat segítő juttatásaira még kitérünk, Leidenben a Staten Collegében kaptak elsősorban erdélyi diákok teljes ellátást és szállást, valamint 150 holland forintot a hazautazásra, Harderwijkben két diák kapott szállást és ellátást, Amsterdamban azok kaptak ellátást, akik a „belgiumi" akadémiákon tanultak, valamint 12 rajnai forintban részesültek az útiköltségük fedezésére. Sárospataki Református Kollégium A XII. 3613. 100. 5 OTTERSPEER, Willem: Groepsportret met dame I. Het bolwerk van de vrijheid, Amsterdam, 2000. 64. 6 Universiteit te Franeker 1585-1811. Bijdragen tot de Geschiedenis van de Friese Hoogeschool. (Szerk. G. T. Jensma-F. R. H. Smit-F. Westra). Leeuwaarden 1985. 2. 7 JONCKBLOET, W. J. A.: Gedenkboek der Hoogeschool te Groningen. Ter gelegenheid van haar vijde halve eeuwfeest. Groningen, 1864. 36. s KERNKAMP, W. G.: De Utrechtse Univeriteit 1636-1936, Utrecht, 1936.1. kötet, 43. 9 BOUMAN, Hermannus, Geschiedenis van de voormalige Geldersche Hoogeschool en hare hoogleraren I—II., Utrecht, 1844.1. kötet, 24-25. 4 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
