Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Mózessy Gergely: „Érdemei elismeréséül..."
Műhely nyert el, amely - pápai kitüntetés lévén - magasabb rangúnak számított az apáti és préposti címeknél.22 Az 1945-90 közti korszakban mindössze két olyan esetről tudunk, amikor a lemondás rendje valamiképpen megkérdőjeleződött - de a szokásjog mindig erősebbnek bizonyult a kurrens érveknél. 1965 decemberében Büttner Ferenc csak kifejezett felszólításra vált meg apáti címétől, lemondó nyilatkozatának záradékában pedig kifejtette, véleménye szerint a személynek szóló apáti cím magasabb rendű a hivatali méltósághoz - kanonoki stallumhoz - kötött, nem névszerinti protonotáriusi rangnál.23 Tíz esztendővel később a székesegyház plébánosa, Tölgyes Kálmán próbálta elérni, hogy a káptalanon belüli előreléptetési rendet figyelmen kívül hagyva valamely alsóbb stallumban maradhasson, hogy fehérvári préposti címétől ne kelljen megválnia. Nem járt sikerrel.24 Jogi környezet a diktatúrában Mint láttuk, sokáig a főkegyúri jog részeként 1918-ig az uralkodó maga rendelkezett a préposti és apáti címekről. Az egyházmegyék főpásztorai csak 1920 után nyerték el az általános jogot papjaik kitüntetésére. A kinevező okiratokban igen hangsúlyos szerepet kapott ennek egyházjogi megalapozása. A püspököknek azonban a konkrét személyek kiválasztásánál nem volt teljességgel szabad kezük. Meg kellett szerezniük a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hozzájárulását az egyes kinevezésekhez. Ez többnyire formális, gyors levélváltással, gyakran „csomagban", egyszerre több személy számára történt meg. A minisztérium hozzájárulásának iktatószáma 1938-1945 között a kinevezési iratokba is bekerült.25 Székesfehérvár esetében nincs tudomásunk semmiféle konfrontációról az államhatalommal e kérdésben. A második világháború után a kinevező iratokból teljességgel eltűnt bármiféle világi hatalomra való hivatkozás,26 1950-től pedig az ismertetett 946/1920. számú VKM álláspontra való utalás került be, amely általános érvényű, nem a konkrét személy véleményezése.27 A kommunista államhatalom 1951-ben teremtette meg a szervezeti és jogi alapjait az egyházak kontrolljának. Grősz József kalocsai érsek letartóztatásának másnapján, 1951. május 19-én jött létre az Állami Egyházügyi Hivatal, 22 SZARKA Géza: A székesfehérvári belvárosi plébánia története. Székesfehérvár, 2003. 58. 23 SzfvPL - No.7231 - Sz.N./1965. 24 SzfvPL - No.7231 - 603/1975. 25 SzfvPL - No.21 -1896/1938; No.7231 - 2600, 2606/1940; 258/1943,1789/1945. 26 SzfvPL - No.7231 -1449/1945, 3816, 3817/1949. 27 SzfvPL - No.7231 -1500, 1501/1950. 292 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
