Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Mezei Zsolt: Adalékok a 250 éve alapított pápai kórház történetéhez
Műhely A világháborút követő devalváció, az értékpapírok értékének csökkenése, a hadikölcsönkötvények elértéktelenedése tetézték a bajt. Kiapadtak a segélyforrások, elmaradtak az egyébként is csekély jelentőségű kórházi jövedelmek, siralmassá vált a kórház állapota. Az épületek legszükségesebb tatarozása is elmaradt, silányult, elhasználódott a felszerelés. Az 1919-es kommün egészségpolitikájának részeként a kommunista kormány a kórházat lefoglalta és állami birtokká nyilvánította. A leromlott állapotú intézmény 50 ezer korona államsegélyben részesült, és tervbe vették az akkor 54 ágyas kórház 120 ágyassá fejlesztését is. A 133 nap után a helyzet nem sokat változott. A nélkülöző, életüket kölcsönökből tengető rendtagok alig tudtak megfelelni kötelességüknek. E siralmas állapotok következménye lett az öreghegyi 9 hold föld eladása 1920-ban. Hogy valaki önszántából keresse fel gyógyulás céljából a kórházat, arról szó sem lehetett: szegények ápoldája lett, már amennyire e tekintetben is meg tudott felelni feladatának. Soós Pál házfőnök távozásával 1922-ben Lóber D. Imre lett a ház priorja. Az ő szereplésével kezdődött a kórház életében a változás és a megújulás kora. Személyében széles látókörű, kiváló gyakorlati érzékű, modem gondolkozást megfontolt férfi került a rendház élére. Csakhamar összefogott a három érdekelt: a rend, a város és az Esterházy-uradalom a kórház ügyének fellendítése érdekében. 1922. április 1-jén megváltozott a kórház jogi státusza, megkapta a nyilvánossági jelleget, amely lehetővé tette állami segítség igénybevételét is. Ugyanebben az évben megszervezték a sebészeti és a nőgyógyászati osztályt; előbbinek dr. Friml Jenő (lásd a fotót) világi orvos, utóbbinak dr. Kondor Gyula rendi orvos lett az első vezetője. Még 1920-ban fölmerült az az ötlet, hogy — mivel a város önerejéből amúgy sem képes közkórházat építtetni, a rend pedig a meglévő kórháza fenntartásával küszködik — az 1910-ben gróf Esterházy Pál által adományozott 10.000 négyszögölnyi területet parcellázzák fel411, és az egyes parcellák értékesítéséből befolyt vételár lehetővé tenné a kórház kibővítését. A tárgyalások megkezdődtek, s 1925-ben végre eredményre vezettek: megszületett a megállapodás a rend, a város és a hitbizomány között.40 41 40 Erre 1927-1936 között került sor. 41 A megállapodás 1924. május 28-án kelt. Esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltár, Classis U. 222. Capsa 54. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 281
