Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Műhely - Mezei Zsolt: Adalékok a 250 éve alapított pápai kórház történetéhez

Műhely A működtető: az irgalmasrend A Betegápoló Irgalmasrendet (Istenes Szent János Betegápoló Rendje = Ordo Hospitalarius Sancti Joannis de Deo, O.H.S.J.D.) a portugál Juan Ciudad (Joao Cidade) alapította 1540-ben. 1572. január 1-jén Szent V. Piusz pápa (1566- 1572), aki a testvéreknek Szent Ágoston reguláját írta elő, jóváhagyta a ren­det. A rendi gyűlés által 1586-ban kidolgozott konstitúciókat V. Szixtusz (1585-1590) még ugyanebben az évben elfogadta. Az alapító a portugáliai Montemor-o-Novo helységben született 1495. március 8-án. 8 éves korában megszökött otthonról és egy gazda pásztornak fogadta fel. Itt megtanult írni olvasni, beletanult a gazdálkodásba. 28 évesen zsoldos­katonának állt, a spanyol-francia háborúban megsebesült, majd fogságba esett. Itt majdnem felakasztották. Leszerelése után nemsokára Észak-Afrikában találjuk, majd Európába vissza­térve felcsapott vándor-könyvkereskedőnek. 1539. június 20-án Andalúziában Avilai János egy prédikációjának hatására megvilágosodott számára Isten hívása: a rászoruló szegény betegeken kell segítenie. Kemény munkába vágott ekkor: éjszaka fát gyűjtött, amit nappal eladott: ennek árából élelmet és orvosságot vásárolt a vagyontalan betegeknek. Hamarosan házat bérelhetett Granadában, oda- hordta betegeit, és önfeláldozóan ápolta őket. A házat, mely rövidesen kicsi­nek bizonyult, kórházzá alakította. Életszentségének híre hamar elterjedt, és nemsokára már nem kellett kéregetnie: az emberek maguk hozták neki a szükséges dolgokat, és a granadai érsek is erőteljesen támogatta. Tuy püspö­ke jóváhagyja az „Istenes János" nevet, amelyet az emberek adtak neki. Ké­szíttetett számára egy köntöst, hogy megismerjék róla, és meghagyja neki, hogy segítőtársai is olyat viseljenek. Az általános tisztelet, amely Jánost kö­rülvette, óriásira nőtt, amikor a királyi kórház égése alkalmával a betegeket a vállán mentette ki. Csodálatos módon egy hajszála sem perzselődött meg sem neki, sem a betegeknek, pedig a lángok kellős közepén járt. (Ez a jelenet látható a pápai volt irgalmasrendi, „Gránátalma" gyógyszertár egyik intar­ziás szekrényajtaján is.) A betegek szolgálatában, megfeszített munkában eltöltött 13 év felőrölte erejét. Miután az érsek föladta neki az utolsó kenetet, ötvenötödik születés­napján, 1550. március 8-án meghalt. 1630-ban avatták boldoggá, majd 1691- ben szentté. XIII. Leó pápa 1886-ban a földkerekség összes kórházának és 266 Acta Papensia VII (2007) 3-4.

Next

/
Thumbnails
Contents