Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Az úrvacsora Kalotaszentkirályon
Műhely ugyanis ilyenkor mindenki szemügyre veszi őket és alaposan megbírálja valamennyiüket. Kalotaszentkirályon, amint általában Kalotaszegen, az élet kiemelt eseményei ünnepnek számítanak. Közéjük tartoznak a konfirmáció és az úrva- csorás istentiszteletek is. Ezekben a hagyományaikat még nagyrészt őrző közösségekben az ünnepi alkalmakat öltözetükkel is félreérthetetlenül jelzik. A konfirmált lányok a konfirmációt követően egy esztendő múlva tették fel a pártát, 17 esztendős korukban. Úrvacsorás istentiszteletre fehér gyolcs fersinget (gyolcs vagy vászon szoknya), rózsaszín kötőt, piros vállfűs inget, piros vállat, fekete csizmát vettek fel. Nyakukban lógott a selyembojt, hajukban pántlika. Férjhez menésig 4-6 szál hátpántlikát is viseltek. Karjukon tartották a kézbe való, zöld, piros vagy sárga "földű" (alapú) rojtos kendőt. Fejükön párta volt. Böjtfőkor, tekintettel a böjti időszakra, bár a párta a fejükre került, de a viseletűk gyászos volt, ami bordó szoknyából, pántlikás kötényből, fekete mellre valóból, fekete varrottas ingből és fekete kézbe való kendőből állt. A 16 esztendős és ennél fiatalabb lányok nem viselhettek még pártát. Fejükre fehér „földű"(fehér alapú) labdás keszkenőt kötöttek, ami kasmír kendő vagy szőrkendő és már évtizedek óta a lányok anyjuktól örökölték, mert lehetetlenné vált beszerzése, máshogy való hozzájutása. Hozzá zöld szoknyát, rózsaszín kötőt, piros vállfűs inget, piros bársony vállat (mellény), fekete csizmát vettek. Böjtfői alkalomra ugyancsak gyászosan öltöztek: bordó szoknyába, zöld kötőbe, fekete vállfűs ingbe, fekete mellre valóba (feketebordó gyapjúval kivarrott báránybőr mellény), nyakukba pedig minden alkalomra selyembojtot (selyem cérnából készült, gyönggyel díszített bojt) akasztottak. A felső szoknya alá 3-4 alsószoknyát is felvettek. Az asszonyok vállfűs ing helyett parasztinget (hímvarrás nélküli) vagy réklit (ujjas) vettek. A 60 esztendő körüli asszonyok pedig már feketét öltöttek/ öltenek magukra ezeken az alkalmakon. Korábban a fiatal fiúk, a legények csak öltönyben vettek úrvacsorát. Az öreg emberek viszont felvették a „priccses" nadrágot (csizmanadrág), a magas nyakú, elől gombos vászon vagy gyolcs inget és a kék bujkát, (kék posztó kabát, fekete csiszolt gyöngyökkel) fejükre tették a fekete kalapot. Karácsonyi úrvacsorára pedig előkerült a fehér, fekete filcrátétes hosszú szűr, alatta időseknél fekete, fiataloknál zöld „priccses" nadrág és a bujka. Karácsonykor az asszonyok ugyancsak bujkát vettek, a lányok pedig fehér darócot (fehér posztókabát). Amikor különösen ünnepélyesen öltöztek fel minden úrvacsorás istentiszteletre, ugyanakkor tilalmazták az ékszerek viselését akkor, amikor az úrasztalához járultak. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 249