Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely A Pápán maradt Sebestian Vilmos színleg csatlakozott a nemzeti konföderációhoz, és ezzel egyelőre megmentette a rendi vagyont. 1705 tavaszán Pápa elveszett a kurucok számára, de 1705. december 9-én Bottyán János csapatai visszavették a várost.23 A kurucok ekkor összeesküvésszerű jelenséget lepleztek le, melynek szálai Sebastianhoz vezettek. Kiderült, hogy a szerzetes levelet szerkesztett a győri császári csapatok főparacsnokának, melyben a pápai állapotokat vázolta. A levelet egy helyi pékmester (Capeller Orbán) vitte volna Győrbe. Capeller a császári csapatoknál volt kenyérsütő, de a kurucok vissza- jövetekor Pápán maradt. A pék ajánlotta, hogy az apát egy kerékgyártót (Iller Mihály) kérjen fel a győri útra, akinél egyébként is gyakran fordulnak meg „jövő-menő emberek." A kerékgyártó sem vállalkozott a két levél továbbítására, hanem egy vénasszonyt ajánlott, aki megígérte a levél Győrbe vitelét. Páter Vilmos egy ezüsttallért adott a vénasszonynak egy harmadik személy jelenlétében. Nem derült fény arra, hogy a levél milyen körülmények között került a kuruc parancsnok kezébe. Forgách Simon tábornok előtt a páter lelepleződött. A kurucok elfogták a kerékgyártót, a péket és a vénasszonyt, akit később, 1706. március 17-én a Kálváriahegyen megégettek. A tábornok a három vétkest Kapuvárra küldte, majd az apátot és a péket Nagyszombatban a Bercsényi parancsnokságra szállították, ahol kihallgatták őket. A vallomásról jegyzőkönyvet vettek fel. Az akta felzetén a következő írás olvasható: „Passiones Patris Gvilhelmi Sebastiani Ordinis Cisterciensis Papensis, Abbatiae Administratoris... etc... 1706. Die 26. Marty Tyrnaviae fide mediante exceptae" (A ciszterci rendből való Sebestyén Vilmos atya, a pápai apátság24 kormányzójának vallomása, melyet 1706. március 26 napján eskü alatt Nagyszombatban vettek fel.) A vallomásból kiderült, hogy az apát politikai bűnt követett el; megszegte a konföderációra tett esküjét, titkon az ellenséggel levelezett, Pápa városáról informálni akarta a győri parancsnokot, s ezzel árulást követett el. Az apát több tényről másképpen vallott, mint azt a tanúk állították és a cselekmények súlyát kisebbítette. Azt állította, hogy a győri katonák között nincs ismeretsége. A ítélet vagyonelkobzás volt, továbbá börtönbüntetés. Az apátot Árva várába zárták. Az őrizetlenül hagyott pápai ciszterci rezidenciát a kuruc katonák fosztogatták. Bercsényi Miklós a badacsonyi szőlőket 1707-ben Acta Papensia VII (2007) 3-4. 233 23 BÁNKÚTI 2005.17. 24 Értsd: a heinrichaui-zirci apátság pápai rendházának kormányzója.
