Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Dominkovits Péter: Sopron vármegye ingyenmunka-adója a pápai vár erődítésére a XVII. század derekán 1622–1670
Műhely írott parancslevelek összegyűjtése és publikálása,4 a főispánok alispánokhoz, megyei tisztségviselőkhöz, rendekhez intézett utasításai,5 a vármegyék követutasításai,6 illetve a legkonkrétabb gyakorlat rekonstruálásához felértékelődnek a tisztviselői levelezések töredékei. Ugyanakkor a forráskiadások mellett nagy fontosságúak lennének az egyes vármegyéket megcélzó feldolgozások; pl. egy-egy vármegye társadalom-, birtoklás-, köz- és adóigazgatási- és hadtörténeti komplex vizsgálata. Paradoxnak is tekinthető, de erről jelenleg a „menekült" Pest megye ad követendő mintát.7 Azáltal, hogy a fennmaradt jegyzőkönyvek döntően a XVI. század utolsó harmadától szolgáltatnak a vármegyék működéséről adatokat, hasonlóan fontos lenne a központi kormányszéki (pl. Magyar Kamara Archívuma), főnemesi (pl. Nádasdy, Batthyány) és köznemesi (pl. Békássy, Bezerédy, Dőry, Kisfaludy, Ostffy) családi levéltárakból, hiteleshelyi archívumokból (pl. csak Sopron vármegye területére koncentráltan a vasvári társas-, győri székeskáptalan, csornai premontrei konvent) a megyeműködés rekonstruálása. Az alábbi kis közlemény Sopron vármegye példáján a várakhoz, konkrétan a győri végvárvidékhez tartozó Veszprém vármegyei Pápához nyújtott speciális adófajta, a korszak várostörténeti feldolgozásában8 is említett ingyenmunka (gratuitus labor) vármegyei végrehajtását, annak nagyságát, a szolgáltatásra kötelezett települések körét vizsgálja és adatolja, döntően az e tárgyban eddig kutatatlan közgyűlési iratok sorozata alapján, az 1622-1670 közötti közel félévszázadból. A vizsgált időintervallum kezdetét a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619 őszi, a Dunántúlt is érintő, a térség rendjeit pártállás tekintetében erősen megosztó hadjáratát követően, a rendek Habs- burg-hűségre térését, az uralkodó, II. Fedinánd (1618-1637) és a rendek kiegyezését hozó 1622. évi soproni országgyűlés esztendeje jelenti. A lezáró 1670. év I. Lipót (1655-1705) uralkodásának a Wesselényi-féle rendi szervezkedéshez kötődő új korszakát, az 1671-es adórendeleteket megelőző utolsó 204 Acta Papensia VII (2007) 3-4. 4 A nádori leiratok egyik legteljesebb, alig kiaknázott publikálása Győr vármegye példáján: RÁTH 1861. Erdélyi fejedelmek parancsleveleire: NAGY 1998. 5 Több szempontból is speciális a Borsod vármegyei forrásközlés (NAGY 1998.), ugyanis időhatára (1644-1648) azon I. Rákóczi György erdélyi fejedelemségének időszakára esik, aki fejedelemsége előtt, 1615-1630 között maga is viselte e megye főispáni hivatalát, 1646-1648 között pedig fia, a későbbi II. Rákóczi György töltötte be ezt a hivatalt. A hivatalviselésre: FALLENBÜCHL 1994. 72. 6 Ebben pl. még az adminisztrációs gyakorlat is jelentősen eltért; mig Vas vármegye XVII. századi követutasításának jelentős részét „in exstenso" bevezette a jegyzőkönyvbe, így az a későbbi regeszta kötetekben tükröződni fog, az egykorú Sopron vármegyét ez nem jellemezte, az instrukciókat kis részben vármegyei iratokból, döntően családi archívumokból kell felkutatni. 7 A magyar vármegye oldaláról: SZAKÁLY 2001. 8 SZAKÁLY 1997.144.
