Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

1-2. szám - Műhely - Ugrai János: Funkcióváltás és funkcióváltozás a Sárospataki Református Kollégiumban a XVIII–XIX. század fordulóján

Műhely emelnünk.60 Hazánkban először a Bodrog partján tartották az órák egy részét magyarul.61 Ez akkor is igen figyelemreméltó, ha tudjuk, hogy a tananyag gerincének számító előadások (teológiai, filozófiai tárgyak, történelem és latin nyelv) továbbra is latinul folytak. A magyar oktatási nyelvet leginkább azon természettudományos tárgyak tanításában alkalmazták, amelyek megnövekvő aránya a tantervben szintén fontos eleme az innovációs funkció erősödésének. A természetrajz, fizika, földrajz, matematika a korábbiaknál lényegesen hangsúlyosabb elemévé vált a pataki kollégiumi oktatásnak, sőt, kiegészültek a statisztikával, a mechani­kával és a földtannal. Tantervi újdonságnak számított a történelmi közel­múlt, az irodalomtörténet, a pedagógia és a rajz tanítása, továbbá az európai gazdaságföldrajzi kérdések felvétele a tananyagba. Bár anyagi nehézségek miatt csak felemás eredményre vezettek a méhészkedéssel, a vegytannal és az egészségtannal kapcsolatos tantervi törekvések, a szándék mindenképpen az oktatás gyakorlatiassá alakításának igényéről tanúskodik. Ugyancsak ebbe az irányba mutattak azok a — szintén változó eredmé­nyességű — erőfeszítések, amelyek a német nyelv rendszeres tanítását céloz­ták.62 Különösen jelentős fordulat volt a kollégium képzési kínálatának ala­kulásában a jogi akadémiai kurzus beindítása. Az 1793-ban létesített jogi ka­tedrára igen szerencsés módon választottak professzort: Kövy Sándor mind a jogászképzés tananyagát, mind pedig a tanítás módszerét illetően eltávo­lodott a hagyományos, egyházi célzatú jogfelfogástól, s így hallgatói a kor­szakban egyedülállóan gyakorlatias — noha alapvetően rendi konzervatív szellemiségű — képzésben részesültek. 6. Alig mozduló területek A számottevő változások ellenére a kollégium arculatának markáns vo­násai maradtak a régi jellemzők. Több olyan feladata is volt az iskolának, amelynek teljesítésében nem következtek be komoly fejlemények. Ezeknek a mérlegelése is szükséges ahhoz, hogy megfelelő helyet találjunk a kollégi­172 Acta Papensia VII (2007) 1-2. 60 A kollégium korszakra vonatkozó tantervi változásairól: SZILÁGYI István: A gimnáziumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásúaknál, különös tekintettel a h. h. tanárok­nak Pesten 1860-ban tartott egyetemes értekezletére = Sárospataki Füzetek V (1861), 193-246. UGRAI János: Felvilágosodás kori változások a Sárospataki Református Kollégiumban = Egy­háztörténeti Szemle II (2001), 96-107. 61 Középfokon 1796-tól, az akadémiai tagozaton 1818-tól. De egyes professzorok egyes tár­gyakat már korábban is így tanítottak. 62 VEGH János: A német nyelvtanítás története a sárospataki főiskolában = A Sárospataki Ref. Főiskola akadémiai és gimnáziumi értesítője az 1911-1912. iskolai évről. 277-293.

Next

/
Thumbnails
Contents