Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely ilyen nagyarányú beköltözésről nem tudunk. Minden bizonnyal a fenti ösz- szeírásból bizonyos csoportok kimaradtak." 1848-at megelőzően Pápa város népességének összeírására az 1828-as országos összeírás alkalmából került sor. Ekkor a város lakossága 13232 fő volt. A legközelebbi adat, mely lehetővé teszi a zsidó összeírás eredményének összevetését a városi lakosságéval, egy 1847-ben kelt alispáni jelentés.11 12 Eszerint Pápán 1847-ben 12332 fő élt. Az összlakosságon belül a zsidók száma 601 háztartásban 2947 fő volt, ezáltal a lakosság második legnagyobb közösségét alkották (24%) a katolikusok után. A pápai zsidók a Veszprém vármegyében lakó zsidóság (összesen 9169 fő) közel egyharmadát tették ki. Az egy évvel későbbi adatok lényeges eltérést, növekedést vagy csökkenést nem mutatnak, a város lakosságának egynegyedét továbbra is a zsidó lakosság alkotja. A FORRÁSRÓL A vármegyei zsidóság helyzetét felmérő összeírás egy 1848. május 13-án kelt belügyminiszteri leirat alapján készült el, melynek indítéka a forradalom nyomán az egyes városokban kitört zsidóellenes hangulat és zavargások miatt megbomlott közrend helyreállítása volt.13 Az 1840:XXIX. te. betartása, mely többek közt szabályozta a magyarországi zsidóság letelepedési jogait, nem mindenütt ment zökkenőmentesen. A forradalomban felbolydult országban számos helyen a bűnbakot kereső tömeg közhangulata a zsidó lakosság ellen fordult és megpróbálta lakóhelyéről elűzni. Az idézett törvény által letelepedési engedélyt szerzők nem voltak elűzhetők, ám minden zsidó közösségben igen nagyszámú betelepülő húzódott meg, aki nem rendelkezett letelepedési engedéllyel. A közösségeket alkotó két különböző státuszú 11 Fényes Elek leíró statisztikájában, melynek adatai az 1828-as népszámlálásból indulnak ki, szintén a háromezer főhöz közelítő, 2714 zsidóról tud a városban. FÉNYES Elek: Magyarország geographiai szótára. 1—II. köt. Pest, 1851. Pápa. II. köt. 193-194. 12 VeML 1V.154. Tisztiszéki iratok, 1849. nr. 86. 11 A zavargásokra lásd: HUDI József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Veszprém, 1984. 373-374. Az összeírás a belügyminiszter rendeletére készült. A leiratot a megye közgyűlésén tárgyalta és utasította járási szolga- bíráit a rendelet végrehajtására. Az összeírást a járási főszolgabíró, egy esküdt, a zsidó község jegyzője, valamint a város polgármestere és jegyzője írta alá. A belügyminiszteri utasítás nem található meg a VeML-ben, szövegét kiadta a Zala Megyei Levéltár: A Zala megyei zsidóság történetének levéltári forrásai 1716-1849. Sajtó alá r.: NÉMETH László. Zalai Gytm. 52. Zalaegerszeg, 2002.177-178. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 97
