Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely JAKAB RÉKA Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első feléden NEPESEDES A ZSIDÓSÁG TÖMEGES BETELEPEDÉSE Magyarországra a XVIII. század második felében kezdődött el és az időnkénti korlátozások ellenére a XIX. században is dinamikus növekedést mutat.1 A korszak elején főként a Habsburg-birodalom nyugati területeiről (Ausztria, Csehország, Morvaország), illetve Kelet-Poroszországból érkeznek. A XIX. században jelentősen növekszik a keleti, főként lengyelországi zsidóság bevándorlása.2 A kiváltságaikat védő szabad királyi városok helyett a betelepülők főként uradalmi birtokokon, jómódú köznemesek, közbirtokosságok területén és a mezővárosokban telepednek le. Az 1840:29. te. értelmében a bányavárosok kivételével bárhol letelepedhettek zsidók Magyarországon. Ennek hatására nagyméretű bevándorlás indul meg a birodalom más részeiről is.3 A XVIII. század közepén meginduló betelepülések nyomán Pápa városban alakult ki Veszprém vármegye legnagyobb zsidó közössége, mely egy évszázad múlva csaknem elérte a háromezer főt és egészen a vészkorszakig megmaradt a megye legnépesebb közösségének. A pápai zsidó közösség kialakulását és folyamatos növekedését a földesúrtól, Esterházy Ferenctől kapott oltalomlevél segítette. Az 1748. május 10- én* kelt oklevél engedélyezte a korábban már a földbirtokos engedélyével a városba költözött zsidók részére hitközség alapítását. Ekkor 16 zsidó család élt a városban.3 Az első betelepülők a Belső- és Alsóvárost összekötő Salét1 1787-ben: 80.775 fő, 1805-ben 127.000 fő, 1840-ben 244.000 főéit Magyarországon. GONDA László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Bp„ 1992. 57. 2 A bevándorlás adatait lásd a mellékletben! 3 1850-ben a zsidó lakosság száma eléri a 368.000-t, lakosságon belüli arányuk a 2,8%-t. GONDA, 1992. 72. ' KAI’OSSY Lucián: Pápa város egyetemes leírása. Pápa, 1905. 197. s HUD1 József: A pápai zsidó község és önkormányzata 1748-1848. In: ...és hol a vidék zsidósága?... Történeti és néprajzi tanulmányok a falusi, mezővárosi zsidók és nem zsidók együttéléséről. Szerk. Deáky Zita-Csoma Zsigmond-Vörös Éva. Bp., 1994. 40. Acta PapensIA VI (2006) 1-4. 95
