Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely országgyűlés megnyitását közvetlenül megelőző napokban212 a neves evangélikus ügyvéd: Jeszenák Pál213 nyugtatja a pápaiakat egy rendeltetését homályos fogalmazásba burkolt pénzösszeg átvételéről, alighanem ez is valamiféle „csúszópénz" lehetett. Végül az utolsó elismervény az országgyűlés vallásügyi vitáinak legizzóbb időszakában született: másfél hónappal vagyunk ama királyi leirat felolvasása után, mely a katolikus rendek próbálkozásaival szembeszállva engedélyezte a protestánsok vallásügyi sérelmeinek ismertetését. A protestánsok a katolikus protestatioval szemben reprotestatiot fogalmaztak, 1723-ban pedig egy felterjesztésbe foglalták helyzetük ismertetését.214 Alighanem ennek a munkálatnak a költségeire (ügyvédek fizetésére, esetleg a másik tábor képviselőinek meggyőzésére) lett kiadva az az összeg is, melyet Ragályi Ferenc,215 a protestáns rendek országgyűlési pénztárnoka vett át Kenessey Istvántól. A nyugta szövegéből nem derül ki, ez a pénzösszeg vajon Kenessey magánadománya, illetve Pápa városa vagy a dunántúli református egyházkerület hozzájárulása volt-e. Ezek után lássuk végre forrásainkat! 2.2 Az országgyűlés 1722. június 20-án kezdődött. SZŰCS 1918. 36. 213 Az evangélikus Jeszenák család ősi fészke a Pozsony megyei Királyfia. Legjelentősebb tagja Pál, aki ügyvédként futott be nagy karriert. Savoyai Jenő és Schwarzenberg hercegek, valamint Pálffy Miklós meghatalmazottjaként részt vett az 1712-1715-ös, az 1722-1723-as és az 1728-1729-es országgyűléseken. A Habsburgok nőági örökösödésének törvénybe foglalásáért küzdött, ugyanakkor határozottan kiállt a protestánsok érdekei mellett. 1721-ben több társával együtt Laxenburgban személyes kihallgatáson nyújtotta át III. Károlynak az evangélikusok sérelmeit. 1733-1734-ben a pozsonyi evangélikus líceum fennmaradását járta ki, ugyanakkor besegített református ügyek képviseletébe is: hogy pápai vonatkozást is említsünk, 1719. június 26-án Veszprém megye Pápán tartott közgyűlésén Sembery Sámuel református ügyvéd mellett ő is a pápai eklézsia jogait védte. Sokáig a dunáninneni evangélikus egyházkerület világi felügyelője volt. Működése jutalmazásaképpen III. Károlytól birtokadományt és királyi tanácsosi címet is kapott. 1762-ben halt meg, 78 éves korában. Fia, Pál 1781-ben családja számára bárói címet kapott. RIBINI 1789. 209. FABÓ 1861-1865. II. 121., 179. NAGY 1857-1868. V. 334-335. KEMPELEN 1911-1932. V. 268. SZINNYEI 1891-1914. V. 501. ZSILINSZKY 1907. 344., 476. A laxenburgi személyes kihallgatás: FABÓ 1861-1865. II. 296-297. A pozsonyi ügy: RIBINI 1789. 384-388. A pápai ügy: KÖBLÖS 2005. 12. 2.3 SZŰCS 1918. 36-40. 213 A kiscsoltói előnevű Ragályi családra a XIV. századtól kezdve vannak adatok, eredetileg Gömör megyében birtokosok. A XVIII. században már több tiszáninneni megyében megtalálhatók. Az 1754/55-ös nemesi összeírás Gömör, Borsod, Abaúj és Zemplén megyében ismer Ragályi Ferenc nevű birtokost. NAGY 1857-1868. IX. 579-584. KEMPELEN 1911-1932. IX. 32-38. 44 Acta PapensIA VI (2006) (1-4.)
