Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely a nem általa írt szövegbe is belejavított. A fogalmazvány véglegesítése tehát bizonyíthatóan az <3 műve. A függelékben közölt többi dokumentum a kérvényezés mechanizmusát szemlélteti. Bár a protestánsok vallásgyakorlatát illetően szerződés formájában rögzített békekötések rendelkeztek, és ezeket utólag országgyűléseken törvény formájában becikkelyezték,1*9 az 1715. évi 30-31. törvénycikkek gyakorlatilag ezeket figyelmen kívül hagyták. Ezzel megsértették azt az alapelvet, hogy törvényt csak az magyarázhat, aki hozta, és a törvényekkel ellenkező királyi rendeletek érvénytelenek. Éppen ellenkezőleg: törvényesítették az 1681:25- 26. és az 1687:21. törvénycikkeket értelmező királyi magyarázatokat190 (mint pl. az 1691-es Explanatio Leopoldina, vagy a vallásügyben hozott 1701-es királyi rendelet).191 Azt is kimondták, hogy a vallás magánügy, és a sérelmet szenvedettek nem fordulhatnak az országgyűléshez, hanem panaszaikat orvoslás végett a királyhoz kell benyújtaniuk; ezt pedig csupán magánszemélyek tehetik a maguk nevében, nem pedig közösségek együttesen fellépve.192 Ezzel megint az ősi rendi joggyakorlat sérült, a vallásügy alakulása pedig ezután még inkább a királyi kegy, illetve az éppen aktuális erőviszonyok függvényévé vált.192 A törvénycikk a pápaiak vallásügyi küzdelmeit illetően is fordulópontot jelentett. Ezután ugyanis számukra is az egyetlen jogorvoslati lehetőség a kérvényezés: a királyhoz intézett felségfolyamodványok, illetve a kancelláriához, és 1724-től a helytartótanácshoz szóló kérvények benyújtása maradt. A protestánsok szerencséjére a 2. § ama intézkedése, hogy közösségek nem kérvényezhetnek, pusztán magánszemélyek, gyakorlatilag nem lett szigorúan érvényesítve. A pápai reformátusok első felségfolyamodványa az egész közösség nevében lett fogalmazva,194 az ezt terjedelmes mellékletével együtt Bécsben benyújtó Kenessey István pedig 32 pápai személy aláírását és pecsétjét, továbbá 72 másik jelen nem lévő személy nevének felsorolását lm Az 1606-os bécsi békét az 1608-as koronázás előtti törvények, az 1645-ös linzi békét az 1647:5. törvénycikk emelte törvényerőre. 11,11 A korábbi törvénycikkeket in genuino sensu hactenus declarato, vagyis ekkorig kifejtett valódi értelmükben, azaz - az 1. § szövegezésében - secundum explanationes regias, vagyis a királyi magyarázatok szerint kell betartani. MÁRKUS 1900b. 462-463. KÖBLÖS 2005. 9-10. 11,1 KÖBLÖS 2005. 8-9. A két királyi magyarázatra hivatkozik pl. Veszprém vármegyének a kancellária felé tett, 1719. június 28-án kelt jelentése. Uo. 77 (9. sz.). 1715: 30. te. 2. §. MÁRKUS 1900b. 462-463. m SZŰCS 1918. 31-32. ™ KÖBLÖS 2005. 40 (4. sz.). Acta Papensia VI (2006) 1-4. 39
