Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely pásztort külön-külön, és együtt is méltató versikéi olvashatók.1S1 A Séllyei képe alatt lévő versről műfordítás is készült: „Égre emelt fővel, magyar egyház pásztori közzűl Séllyei István ez, pápai pap, ki verést, Nyírást, tömlöcöt és robotot s gályát örömest tűrt, Mint élő s győztes vértanú Krisztusáért."152 A festmények a XIX. században kerültek a zürichi Városi Könyvtárba (Stadtbibliothek)153, mely 1629 és 1917 között az egykori Wasserkirche épületében volt.154 Amint Dömsödi feljegyzése is tanúsítja, a XVIII. század végén a Séllyeiről készült képet - a rá vonatkozó verssel együtt - még a zürichi Frau- münster-templom régi kolostorépületében őrizték.155 '5' HÄNE 1904. 176. RÁCZ 1889-1905. II. 68. THURY 1998. II. 189-190. DEZSÉNYI 1946. 49. A Fraumünster Thurynál Freumünsterre, Dezsényinél már Freimünsterre torzul. 1,2 RÁCZ 1889-1905. II. 176-177. THURY 1998. II. 257. m THURY 1998. II. 378 (84. jegyzet). A XVIII. század végi utazó, Keresztesi József is azt írja naplójában, hogy a Bibliothékát Wasserkirknek is hívják, 3 emeletes épület a Limagus felett, és rengeteg kép díszíti belülről. KERESZTES] 1925-1926. 155. VINKÓ 1989. 104-107. 155 A reformáció-kori Zürich két legjelentősebb működő temploma a középkori Großmünster és Fraumünster volt. (Számos korábbi templomot szekularizáltak: a Wasserkirche először raktárként szolgált, majd - mint már említettük - a Városi Könyvtárat fogadta be, a Predigerkirche, a volt dominikánus kolostor temploma pedig szociális célokat szolgált: naponta egyszer itt főztek és osztottak meleg ételt a rászorulóknak.) A Großmünstert még Nagy Károly alapította Szent Félix és Regula vértanúk sírja fölött a VIII. sz. közepén, először bencés monostor volt, majd 870 körül Kövér Károly társaskáptalanná alakította át. 1519-ben Zwingli lett a plébánosa, Zürich reformálása után pedig a mindenkori főpap (antistes) székhelye lett. Keresztesi József is említi, hogy az általa Münster Sancti Fc/ínsként emlegetett templomban „az antistes papai". A korábbi káptalani iskolából Zwingli Prophezei/ néven bibliafordító és lelkészképző iskolát szervezett, mely az 1660-as évektől - utalva a Nagy Károly-féle alapításra - már a Schola Tigurinorum Carolina, később Collegium Carolinum nevet viselte. Jelentős akadémiává alakult, mely helyileg a XIX. század közepéig a régi káptalani épületben volt, amikor is lebontották. Az épületről Keresztesi is említi, hogy 3 emeletes. Az akadémia lett a magja az 1833-ban alapított Zürichi Egyetemnek. A lebontott régi épület helyén ma az egyetem teológiai kara és az Institut für Schweitzerische Reformationsgeschichte működik. A Fraumünstert 883-ban Lajos császár alapította bencés apácák számára. 1525-ben utolsó apátnője, Katharina von Zimmern átadta az épületet és az intézményt a városi tanács részére. Ettől kezdve reformált lelkipásztor állt a templom élén. Keresztesi a Fraumünster templomát az asszonyok abbáliája néven említi. A hajdani kolostori iskola továbbra is működött, Collegium Humanitatis néven szintén bibliafordítással, bibliatanulmányozással foglalkozott. Ezt az intézményt nevezi Dömsödi Collegium Abbatissanunmak. Az épületet a XIX. század elején lebontották, helyén épült fel a Városháza (Stadthaus). KERESZTESI 1925-1926. 154-156. VINKÓ 1989. 84-90., 92., 122-130., 146-147. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 29
