Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Szemle - Égető Melinda: Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből 1626-1828
Szemle ÉGETŐ Melinda: Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Veszprém vármegyéből (1626-1828). Szőlőhegyek történetének forrásai IV. Bp., 2006. 267 oldal Mintegy két évtizeddel ezelőtt a történész és néprajzos szakmában az újdonság erejével hatott a Szőlőhegyei szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból c. dokumentumkötet, amely az MTA Néprajzi Kutatócsoportja gondozásában, Égető Melinda néprajzkutató összeállításában jelent meg. A kiterjedt kutatómunkával készült, alapos bevezető tanulmánnyal ellátott szöveggyűjtemény a „tudomány által számon tartott, de valójában mégis igen kevéssé ismert" agrárközösség, a hegyközség autonóm világába adott betekintést az 1629-1845 között keletkezett írásos hegyközségi törvények, másként artikulusok közzétételével.1 A bevezető tanulmány az addig megjelent szakirodalom és 76 újkori rendtartás ismeretében tekintette át a hegyközségi szervezet kialakulását, működését, a szőlőhegyi igazgatás, gazdálkodás, erkölcs szabályozását.2 3 4 A kiadvány összeállítója ezt követően is rendszeresen gyűjtötte a szőlőhegyi statútumokat, így az 1990-es évek végére már annyi anyag állt rendelkezésre, hogy indokolttá vált az újonnan előkerült hegytörvények közzététele. A L'Harmattan Könyvkiadó által útjára indított Szőlőhegyek történetének forrása c. sorozat az 1985-ös kötet javított kiadásával kezdődött, majd egy vegyes, újabb 55 artikulust tartalmazó kötettel folytatódott.1 A sorozat harmadik darabjától kezdve megindult a vármegyék szerinti forrásközlés, amely Győr és Moson vármegye közös kötetében 12 Győr, 26 Sopron megyei hegytörvényt és telepítési szerződést tett közzé.1 A legújabb kötet az eddig még nem publikált Veszprém megyei artikulusok és szőlőtelepítő levelek kiadására vállalkozott. A kutatást és a kiadás előkészítését 1997 óta két cikluson át az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatása tette lehetővé. A kiadás sorrendjét a gyűjtőmunka folyamata határozta meg. Már a nyomtatásban korábban itt-ott elszórtan megjelent hegytörvények összegyűjtésekor világosan kitűnt, hogy legtöbb szabályzat a Dunántúlról ismert, így érthető, ha szisztematikus kötetek is azokkal a dunántúli megyékkel kezdődtek, amelyekben megfelelő meny- nyiségű artikulust sikerült feltárni az érintett levéltárak segítségével. A kötetek nem levéltáros felhasználója, olvasója kevéssé érzékeli, hogy a szőlőhegyi múlt legfontosabb irattípusainak feltárása és közzététele milyen fáradságos mun1 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. (Szöveggyűjtemény). Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Égető Melinda. Bp., 1985. 5. 2 Uo. Bevezető. 5-62. 3 Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17-19. századból. Összeállította és a bevezető tanulmányt írta Égető Melinda. 2., javított kiadás. Bp., 2001. (Szőlőhegyek történetének forrásai I.) — Hegytörvéuyek forrásközléseinek gyűjteménye (1470-1846). Összegyűjtötte, jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rendezte Égető Melinda. Bp., 2002. (Szőlőhegyek történetének forrásai II.) 4 Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Győr és Sopron vármegyékből (1551-184Ö). Közreadják: Égető Melinda-Dominkovits Péter. Szerk.: Égető Melinda. Bp., 2004. (Szőlőhegyek történetének forrásai III.) Acta PAPENSIA VI (2006) 1-4. 245
