Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Forrásközlés - Hudi József: Az esztergári Ányos-kúria leltára 1782-ből
Forrásközlés A képek egy kisebb része a frissen alapított családi ősgalériához tartozhatott: festmény készült az esztergári birtokot visszaszerző és a falut betelepítő Faiszi Ányos Ferencről (1718-1779) és feleségéről, Gadóczi Rőth Kláráról (1728- 1782), mely a XX. századig számos új ábrázolással gazdagodott.31 Más családoknál is divat volt különböző méretű kép készíttetése. Ányos Pál 1783-ban írt novellájában (Egy kisasszonynak levele kedvesséhez) a Balaton mellékére szüleivel együtt utazó kisasszony kedvese képét is magával viszi a kéthetes útra.32 Az Ányost ismerő Kazinczy Ferenc (1759-1831) abaúji, zempléni köznemesként családtagokról is őrzött, írófejedelemként pedig íróbarátaitól, levelezőpartnereitől is beszerzett arcképeket — tudatosan építette irodalmi ikonográfiái gyűjteményét.33 Az Ányos család társadalmi helyzetét az igényesebb kivitelű, tatai34 és holicsi35 gyártású kerámiatárgyak, az ezüst és aranyozott ezüst, aranyműves által bevizsgált étkészlet, az ezüst és porcelán kávéskészlet sugározták. A kávéivás szokása a XVIII. század második felében a nyugat-magyarországi, dunántúli köznemesi társadalomban már általánosnak mondható — az 1780- as évektől kezd elterjedni a városi-mezővárosi polgárság körében is. A tárgyak közül feltűnően hiányoznak a könyvek és az órák, holott tudjuk, hogy a költő apja és testvéröccse, Ányos Ignác (1762-1829) is a művelt, könyv- szerető emberek közé tartozott. A családi könyvtár a XX. század elején még őrizte a XVIII. századi könyvtár darabjait, később azonban szétszóródott. A korabeli köznemesi kúriáknak elengedhetetlen tartozéka volt az állóvagy falióra, de előszeretettel vásároltak zsebórát is a nemesek. Ugyancsak lennie kellett valamilyen „úri" zeneszerszámnak is. Az Ányos család mindennapi életéhez is hozzá tartozhatott az óra. A költő 1779-ben írt Érzékeny gondolatok c. versének XXXII. strófájában az ifjú sze31 Ányos Pál költő szüleinek festményéről fotóreprodukciót közölt CSÁSZÁR 1912. 16., 40. oldalt követő betétlapon. A szakirodalomban a Rőth családnév többféle változatban (Röth, Rötth) fordul elő, mi ezt az alakot használjuk. 32 LŐKÖS 1984. 244. 33 1794-ben pl. Pálóczi Horváth Ádám küldi a képét az írófejedelemnek. KAZINCZY 1979. 68. Bessenyei György 1802-ben azt írta neki, hogy képet nem tud küldeni, mivel nem rajzoltatta le magát. „Én képemet csak elevenen használom." (uo. 97.) Kazinczy ezen év végén Csokonairól is képet akar festetni (uo. 101.). 1803 tavaszán Virág Benedek képéről metszetet készíttet, ugyanezt tervezi Kis Jánossal és Himfyvel, vagyis Kisfaludy Sándorral kapcsolatban is. 34 A tatai kőedénygyárat Schögl János György alapította, ő működtette a XVIII. század végén. Tőle veje, Pasteiner József örökölte, aki Fischer Farkasnak adta el. Vö. KATONA 1978. 184. 35 A holicsi fajanszmanufaktúrát Lotharingiai Ferenc alapította 1743-ban. Az üzem 1786- ban állt át kőedénygyártásra, de továbbra is gyártott fajanszot és porcelánkészítéssel is folyamatosan kísérletezett. Vö. KATONA 1984. 81-82. 182 ACTA PaPENSIA VI (2006) 1-4.
