Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Achs Károlyné: A református iskolák, tanáregyéniségek, diákmozgalmak emberformáló hatása
Műhely vizsgatárgyak, egyetemi vizsgaanyagok), a nélkülözésre is fölkészülve. Mindezeket pedig ezért írom kijelentő formában, mert egyszer már önálló ember akarok lenni. Én nem akarom, hogy ti megint kétségbeesett leveleket irkáljatok, mert akkor sohase lesz belőlem semmi. Nem vagyok hajlandó megvárni a IV. év végét. Elég volt a teológiából. Menni akarok, rohanni más, küzdelmesebb, nyomorultabb, de szebb pályára. Ne gondoljátok, hogy csak a pap az ember. Meglássátok, egész más lesz énbelőlem azon a pályán. Határoztam, döntöttem, nem bánom, ha soha rám se néztek, így lesz. Ha api egy krajcárral se segít, akkor is felmegyek. Aztán a dolgot ne fogjátok fel tragikusan. Nem ment fel. Ne találgassuk, miért. Adatok, bizonyítékok nincsenek. A kegyes szólam se lenne itt helyénvaló, hiszen egy lélek valóságosan szenvedett, de azt nagy hálaadással mondhatjuk, hogy az Úristen nem hagyta magára a didergő lelket, már ezen a mélyponton is olyan alkalmakat adott, amelyek érlelték benne a vállalást. És csak utólag látjuk igazán miképpen bátorította csöndben, a lélek mélyén már évek óta azt a hangot, amely kimondja majd: ez az én utam. És hogyan vezetett hozzá részben olyan embereket, akik imádságukkal, példájukkal vagy szakmai tudásukkal segítségére voltak, de olyanokat is, akik éppen az ő lelki segítségére voltak szorulva. Keresve a lélek legmélyéből szóló bátorítás hangját, térjünk vissza az ötödikes kisdiákhoz! Egy évvel Pápára érkezése előtt alakult meg az iskolában a Konfirmált Ifjak Egyesülete. Célja „a vallásos buzgóság mélyítése és a református felekezeti öntudat erősítése". Szombatonként ültek össze, fölolvasásokat, szavalatokat tartottak, előre kijelölt bibliai részeket fejtegettek együttesen. Nem tudjuk pontosan, milyen is volt a szelleme ennek az egyesületnek, de az biztos, hogy a Bibliát kézbe adta. A szociális érzéket is fejlesztette: az 1905/6-os évben pl. filléreikből egy szegényebb társukat ruházták fel. „Munkásságuk különben csendes, zajtalan volt, nem a külvilág előtt való szereplésre, hanem a belső épülésre célzott." Ugyanakkor tisztségrendszerével némi egyházi gyakorlatra is nevelt. Kiss Géza pl. ötödikes korában a tíz „presbiter" közé tartozott, hatodikban diakónus volt, hetedikes korában pedig már a nyolc elöljáró egyikeként vállalt feladatot. Hogy személyes gondozásra mennyi lehetőséget adott az egyesület, azt nem sejthetjük, hiszen az 1905/6-os tanévben 82 taggal, az 1907/8- asban pedig 120-szal dolgozott. De egy-két teológus lelkesedése segített ezt a gondot is oldani. Tevékenyen részt vettek Pongrácz József és Ruzsás Lajos hittanhallgatók s ezzel mintegy jó példát mutattak társaiknak is abban, hogy miként kell nekik forgolódniuk főiskolánk gimn. növendékei közt.47 17 A Dunántúli Ref. Egyházkerület Pápai Főiskolájának Értesítői, 1905/6-1907/8. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 137
